A z Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) adatgyűjtéséből – amelyet a Világgazdaság kérésére készített el – kiderült: 43 881 ukrán rendelkezik munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel. Az Európai Unión kívüli országokból Magyarországra érkező munkavállalók között ez a legmagasabb szám. A statisztika szerint a második legtöbb engedéllyel (6199) a szerbek rendelkeznek, míg a harmadik legtöbb dolgozót Kína adja, 2965-öt. Ázsia legnagyobb országát szinte alig lemaradva Vietnám (2778 fővel) követi, de szép számmal vannak jelen a magyar munkaerőpiacon indiai munkavállalók is (1806).
Az OIF január és szeptember között született pozitív döntéseit tartalmazó listát, amelyen a munkavállalás céljából benyújtott tartózkodásiengedély-kérelmek szerepelnek, szintén az ukránok vezetik 26 ezernél is több engedéllyel. A második helyen itt is a szerbek állnak 3710 jóváhagyással, míg a harmadik helyre a vietnámiak kerültek 1413 hozzájárulással. A statisztikából kitűnik, hogy a küldő országok esetében a korábbi évekhez képest nem történt nagyobb változás. A Magyarországra érkezett munkavállalók száma viszont 2017-hez képest drasztikusan nőtt: amíg két éve a lista első három küldő országát figyelembe véve még összesen 11 464 munkavállalót regisztráltak harmadik országból, addig tavaly már ennek több mint a háromszorosát, 34 744-et. Ez idén szeptemberig 31 449-re csökkent.
A külföldi munkaerő bevonása a termelésbe több szempontból is előnyös. Egyrészt csökkenti a szezonálisan időről időre megugró túlmunkát, extra túlórákat, pluszműszakokat, és elősegíti, hogy a munkavállaló saját igényei szerint maga döntsön ezek vállalásáról. Másrészt biztosítja, hogy a hazai vállalatok képesek legyenek termelni, és ne kelljen a munkaerőhiány miatt átszervezni a kapacitásokat. „Könnyű belátni, hogy mindez már rövid és középtávon is rendkívül kedvezőtlen helyzetet teremtene” – hívta fel a figyelmet a Prohuman, az ország legnagyobb munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalata. Szerintük az utóbbi időben ugyan látható némi lassulás a munkaerőhiány tekintetében, de még mindig erős túlkereslet figyelhető meg a munkaerőpiacon. Minimális tartalékok még vannak az országban, de a külföldi munkaerő célzott bevonása nélkül már rövidebb távon is megoldhatatlan a helyzet. A versenyszektorban a betöltetlen munkahelyek száma 2,5–3 százalék között mozog. Amíg korábban inkább a betanított munkaerő területén volt nagyobb létszámhiány, mára a szakképesítést igénylő pozíciók esetén okoz súlyos problémát a megnövekedett munkaerőigény.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a harmadik negyedévben történelmi rekordot döntött a betöltetlen álláshelyek száma. Ekkor mintegy 87 665 meghirdetett munkahelyre nem találtak embert a munkaadók. Mára ez némileg mérséklődött, de még így is csaknem kétszer annyi munkahely áll betöltetlenül, mint négy évvel ezelőtt. Az évek óta tartó, dinamikus gazdasági bővülés a munkaerőpiacon is tükröződik: vannak olyan területei az országnak, ahol már szinte teljes a foglalkoztatottság. Ilyen Győr, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc és Kecskemét környéke.
A külföldi munkaerő bevonása a termelésbe több szempontból is előnyös, például csökkenti a szezonálisan megugró túlmunkát
