Az autósok harmadát érintené a kitiltás
Ha a Karácsony Gergely főpolgármester által vezetett Fővárosi Kközgyűlés úgy döntene, hogy kitiltja a főváros egyes zónáiból a dízelüzemű személyautókat, az a Budapesten közlekedő autóstársadalomnak mintegy 30 százalékát érintené – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Világgazdasággal közölt, 2018. évi összesítéséből, amely a járműveket hajtóanyag és régió szerint szerepelteti. Budapesten a múlt év végén mintegy 660 ezer autót tartottak nyilván, ebből 444 ezer benzinest és 197 ezer dízelest. Emellett egy Budapestre kiterjesztett behajtási tilalom kapcsán – ennek hatálya egyelőre homályos, hiszen szóba került, hogy a benzinüzemű kocsikra is vonatkozna, de az sincs tisztázva, hogy az összes vagy csak bizonyos környezetvédelmi motorbesorolásra terjesztenék ki – számolni kell az agglomerációból érkező autókkal is, amelyek száma munkanapokon eléri a 300 ezret is. A KSH adataiból kitűnik, hogy Pest megyében 538 ezer autót regisztráltak, 350 ezret benzin- és 176 ezret dízelkategóriában. Az utóbbiak zömét nagy valószínűséggel érintené a szigorítás.
A tavalyi számokat alapul véve a Budapesten és Pest megyében közlekedő, majdnem 1,2 millió személyautóból 373 ezer dízeles esne tilalom alá, ha a rendelet már most érvényes lenne. Ehhez a becsült arányhoz fontos hozzátenni – már csak azért is, mert a kitiltásról szóló terv megvalósítását a következő ötéves ciklusra ígérik – a trendváltozásokat is. Miközben a magyar személyautó-állományban – amely tavaly bő 3,6 millió darabból állt – 2018-ban 0,7 százalékponttal 31 százalékra (1,13 millióra) bővült a dízelmeghajtású kocsik aránya, addig az első alkalommal forgalomba helyezett dízelek arányában 2013-tól folyamatos a csökkenés. Tavaly is a benzineseké volt a vezető szerep 59 százalékkal. Vagyis az előbbiek használata az idő múlásával organikusan visszaszorul, de ezzel együtt is véleményes a gázolajmeghajtású járműveket a környezetterhelés fő okozójának beállítani.
Boszorkányüldözés folyik a dízelekkel kapcsolatban Szabó Róbert, az Autó-Motor című lap főszerkesztője szerint. „A modern, Euro 6-os besorolású dízelmotorok jóval tisztábbak, mint a hasonló minősítésű benzinesek” – emelte ki a Világgazdaságnak. Rávilágított, hogy a dízel toronymagasan a legjobb hatásfokú hajtáslánc a személyautóknál. Jogos igény, hogy tisztuljon a levegő a városokban, de csak az idősebb dízelmodelleket érheti kritika, amelyeknél nincs megoldva a nitrogén-oxid semlegesítése. Igaz, a hazai autópark átlagéletkora (13,9 év) éppen azért rendkívül magas, mert ezekből sok fut az utakon. Ugyanakkor felvetette, hogy a kommunális járműflotta – amelynek kibocsátási értéke jócskán felülmúlja az autókét – 95 százaléka dízeles, és ennek kiváltására egyelőre nincs általános alternatíva. Szabó Róbert képmutatásnak tartja a főváros által felkarolt dugódíj bevezetését. „Be lehet szedni a pénzt, lehet belőle alapokat képezni, de attól nem lesz tisztább az autó” – emelte ki. Szerinte ennél még a fizikai kitiltás is célravezetőbb, az eleve túladóztatott autózás szabadságát tovább nyirbálná egy újabb teher kivetése.
A szakértő a belvárosi autós forgalom mérséklésére, illetve a légszennyezettség javítására elsődleges megoldásnak a P+R-rendszer kiépítését tartja. Kitért a zöld rendszámos autók elterjedésének ösztönzőrendszerére is, amely hosszú távon fokozhatja a problémát. „Az elektromos járművekhez szükséges energiát valahol meg kell termelni. Lehet, hogy a helyi kibocsátás nulla, de a töltőkábelek végén a Ruhr-vidéki szénerőművek okádják a füstöt. Az akkumulátor-előállítás miatt pedig amíg egy dízelautó 100 egységnyi szennyeződést produkál, egy elektromosnál ugyanez 122” – húzta alá.
Merész ígéretek hangzottak el
Karácsony Gergely a főpolgármesterré választását követően az Indexnek és az ATV-nek is arról beszélt, hogy mindenképp szükség lesz Budapesten a dugódíj bevezetésére. A Blikk vendégeként pedig azt mondta, hogy a magyar emberek a kis pénzüket olyan autókra költik, amelyekkel pár év múlva nem fognak tudni közlekedni a belvárosban. Veszélyes jelenség – állította –, hogy ezek az autók részben a nyugat-európai kitiltások, kivezetések révén tömegesen jelennek meg a magyar használtautó-piacon. Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes a Klubrádióban hangsúlyozta, hogy napirenden van a nagy kibocsátású, hatalmas dízelterepjárók és dízelautók belvárosban való jelenléte. Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy már a mostani ciklusban kell számolniuk dugódíjjal vagy alacsony kibocsátási övezetekkel a budapestieknek. Az RTL Híradó kamerája előtt nyilatkozva továbbment: a dízeles szigorításon túl azt szeretnék, ha a belvárosba csak pénzért hajthatnának be az autósok, függetlenül attól, hogy milyen üzemanyagot használnak. A Budapest mindenkié elnevezésű főpolgármesteri programban e témában az szerepelt, hogy a dízeljárművek visszaszorítására pozitív és negatív ösztönzőket alkalmaznak (közösségi közlekedési eszközök megújítása, városnéző buszok szigorúbb szabályozása), madridi és londoni mintára alacsony kibocsátási övezeteket hoznak létre. A Párbeszéd programjában pedig az állt, hogy a következő évtizedekben ki kell vezetni az emberi egészségre és a klímára is borzasztóan káros dízel- és benzinmeghajtású járműveket, először az értékesítésből, majd a közúti forgalomból is. Az utóbbi a Párbeszéd szerint reálisan 2040-re valósítható meg. A Momentum politikusai a városi közlekedés károsanyag-kibocsátásának drasztikus csökkentését vetítették előre. Különösen veszélyesnek tartják a finom szálló port kibocsátó újfajta dízelmotorok elterjedését, idővel azonban az elektromos autók ingyenes parkolását is kivezetnék. Az LMP pedig azt hangsúlyozta programjában, hogy legkésőbb 2030-ig az Európai Unió területén az összes tisztán benzin- és dízelmeghajtású gépjármű forgalmazását meg kell szüntetni (ne lehessen használtat sem eladni, de ami van, közlekedhet). | VG
