Jót tesz a magyar gazdaságnak az E10

Kedvezőbb helyzetbe hozza a magyarországi kukoricatermesztőket, és csökkentheti a közlekedéshez kapcsolódó károsanyag-kibocsátást, hogy 2020. január 1-jétől a jelenlegi, legfeljebb 5 térfogatszázalékos helyett 10 százalékos lesz a hazai töltőállomásokon forgalmazott benzin és dízelüzemanyagok megújuló alapú összetevője. A változás előírásával az Európai Unió megújuló energia irányelvét követi a júliusi kormányrendelet, amelyben E10 jelzéssel szerepel a 10 százalékos bioetanol-tartalmú benzin.

„A Magyar Ásványolaj Szövetség tagjai a törvényi kötelezettségüknek megfelelően határidőre bevezetik a piacra a magasabb bioetanol- és biodízel-tartalmú hajtóanyagokat” – mondta a Világgazdaságnak Grád Ottó, a szövetség főtitkára. Azon aggodalom kapcsán, hogy a benzin nagyobb bioetanol-hányada károsítja a járműveket, a szakember hangsúlyozta, hogy ez csak a régebbi autókra vonatkozik, azok közül is csak a magyar piacról lényegében kikopott E85-ös benzint használókra.

A Mol – a Magyar Nemzet augusztusi írása szerint – a százhalombattai finomítójával teljes egészében képes lesz kezelni a változást, a finomítóba a biokomponensek több ellátási csatornából érkeznek. Az OMV-nél a biológiai eredetű összetevők arányának növelése infrastrukturális módosításokat igényel, a Lukoil néven ismert Normbenz-kutakhoz pedig már az előírt biotartalmú importbenzint szerzi be a forgalmazó, amely a gázolajhoz a Dunaföldvár melletti üzemében keveri a külföldről származó biodízelt.

Lényeges kérdés, hogy a nagyobb bioetanol-bekeverési arány mennyit lendít a hazai kukoricatermesztők és a bioetanol-gyártók helyzetén. „A magyarországi bioetanol-előállító üzemek a maximális kapacitáson működnek, tehát az új szabályozás életbelépése után sem termelnek majd többet, így több kukoricát sem fognak felvásárolni – válaszolt a Világgazdaságnak Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója. Ám lényeges változás lesz az export csökkenése, jelenleg ugyanis a belföldön előállított bioetanol nagyobb részét külföldre viszik. A jövő évtől értelemszerűen a mostani bioetanol-mennyiség dupláját használják majd fel Magyarországon. További következmény az igazgató magyarázata szerint, hogy ennek köszönhetően kevesebb olajat kell majd importálni.

Az E10 bevezetése és a bioetanol bekeverési arányának növelése kedvezőbb helyzetbe hozza a magyarországi kukoricatermelőket is, hiszen az európai kereslet növekedésével stabilizálódik a piacuk. Ez áttételesen hat az árakra, így egyfajta támaszt jelent, hogy a hazai gyárak nem vesznek több kukoricát. A két nagy magyarországi bioetanol-előállító összesen 2,4 millió tonna kukoricát vásárol fel, de ebben benne van az izocukor-alapanyag is, így mintegy 1,8 millió tonna hazai kukoricából készül bioetanol. Az etanol ára kapcsán Hódos Ferenc, a Magyar Bioüzemanyag-szövetség alelnöke arra mutatott rá lapunknak, hogy az jellemzően a világpiacon alakul ki, mert az áru viszonylag költséghatékonyan szállítható nagy távolságra. Más iparágakhoz hasonlóan a bioüzemanyag-gyártók a szerződéseket a forgalmazókkal piaci alapokon kötik.

A szövetség nem tud arról, hogy új hazai bioüzemanyag-gyártó üzem létesülne, de egy főre vetítve már így is Magyarországon állítják elő a harmadik legtöbb bioetanolt az USA és Brazília után. Hódos Ferenc hangsúlyozta, hogy a termék helyben történő feldolgozása több ezer vidéki munkahelyet létesít és tart fenn.

Sokkal kisebb a bioetanol károsanyag-kibocsátása, mint a fossziliseké

A bioetanol üvegházhatásúgáz-kibocsátása átlagosan minimum 70 százalékkal alacsonyabb a fosszilis tüzelőanyagokénál – olvasható az ásványolaj-szövetség honlapján. Ez azért is fontos – fejtette ki lapunknak Hódos Ferenc –, mert az áramtermelés, az ipari hűtés és fűtés mellett a közlekedés a felelős az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 25 százalékáért. Rámutatott, hogy az E10-est Európában már széles körben forgalmazzák. Belgiumban például 78,5 százalékos a piaci részesedése, Finnországban pedig 68 százalékos volt 2017 végén. | vg