Kétféleképpen lehetünk versenyképesebbek

Újabb ülést tartott tegnap a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT), az eseményen két téma volt napirenden. Varga Mihály pénzügyminiszter az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta: vizsgálták egyrészt a Magyar Bankszövetség digitalizációval kapcsolatos, 22 pontos javaslatcsomagját, másrészt a külföldi működő tőke Magyarországra vonzásának minőségi szempontjait. Megjegyezte: hazánk a működő tőke nagyságát tekintve az európai országok élmezőnyében helyezkedik el, e mutató tavaly a bruttó nemzeti össztermék 61 százalékát tette ki. Az unió gazdaságának növekedési üteme azonban szemmel láthatóan lassul, nem csap át recesszióba, de hatással van a magyar gazdaságra, elsősorban az iparra. A következő évek feladata ezért az lesz, hogy a gazdaság kitettségének csökkentése érdekében egyre több iparágban valósuljanak meg minőségi külföldi befektetések, amelyeknek a kevésbé fejlett országrészek felzárkózásában is kulcsszerepet kell játszaniuk.

Az NVT ülésén a témáról szakmai vita folyt, a tanács tagjai arról beszéltek, hogyan lehetne ezt a folyamatot befolyásolni. Döntöttek egy eddiginél szigorúbb monitoringrendszer megalkotásáról. Ez munkacsoport felállítását jelentené, amelynek a tagjai az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Miniszterelnökség, illetve a Pénzügyminisztérium illetékesei lennének – közölte a Világgazdasággal Bársony Farkas, az AmCham elnöke, a Kondor Holding CEO partnere, az NVT tagja. Leszögezte: a csoport létrehozásának mikéntjéről a tegnapi ülésen konkrét döntés nem született, egyelőre csak a lehetséges feladatokat tisztázták: a munkacsoport elsősorban a Magyar Bankszövetség előterjesztését fogja vizsgálni, hogy mely pontjai valósíthatók meg viszonylag gyorsan. A javaslat a banki ügyfelek ügyeinek gyorsabb, személyre szabottabb intézését segítené elő innovatív megoldásokkal, a már létező digitális szolgáltatások és az e-ügyintézési törvény adta lehetőségek hatékony kiaknázásával.

Ennek egyik legfontosabb pontja a készpénzhasználat visszaszorítása, miután Magyarországon egy év alatt 21 százalékkal nőtt a kártyás fizetések száma, ám az összes fizetési tranzakció mintegy háromnegyede még mindig készpénzalapú – hívta fel a figyelmet Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke. Szerinte a túlzott készpénzmennyiség éves többletköltsége 500 milliárd forintra becsülhető, amelynek a legnagyobb részét nem elsősorban a papírpénz és az érmék előállítási költségei, hanem a készpénzre épülő szürke- és feketegazdaság miatt kieső adóbevételek teszik ki.