Lassabban ugyan, de tovább drágultak a termőföldek
Mérsékelt drágulást hozott az elmúlt év a termőföldek piacán 2017-hez képest, a korábbi 12,6 százalékos dinamika lassult, nominálisan 8,1 százalékkal, reálértéken 5,2 százalékkal kerültek többe a területek. A Takarék Termőföldindex értéke 2018-ban elérte a 219,7-es szintet az egy évvel korábbi 203,2-es értékhez képest, míg a fogyasztói árindexszel deflált indexérték 170,8-re növekedett. A tulajdonszerzés 2014-es szigorítása utáni időszakban összességében 48,6 százalékkal drágultak a földek, a 2010 óta tartó felívelési szakaszban pedig nominálisan 137 százalékkal. Reálértelemben megduplázódott a földek értéke.
A szántóföldek – a különböző művelési ágakba tartozó földterületeken belül – minden régióban tovább drágultak. A hektáronkénti átlagos ár 2018-ban majdnem 1,5 millió forintra nőtt az egy évvel korábbi, valamivel kevesebb, mint 1,4 millió forintról. A drágulás két év tranzakciós átlagárai alapján 8,3 százalékos volt, ami elmaradt az előző években tapasztalható növekedéstől: az árak 2016 és 2017 között 13,4 százalékkal emelkedtek. A szántóterületek leginkább a Dél-Alföldön drágultak 2017-ről 2018-ra, a második helyen a Dél-Dunántúl állt szintén 10 százalék fölötti értékkel, harmadiknak a Közép-Dunántúl bizonyult 8,5 százalékos árváltozással. Legkevésbé Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön változott a gazdát cserélő, földek fajlagos ára, az előbbi esetében
5 százalékkal, az utóbbinál pedig 6,4 százalékkal. A művelési ágakban is folytatódott az árak növekedése, a dinamikájában azonban eltérések voltak. A legjobban a gyümölcsösök drágultak, tavaly a súlyozott országos átlagárak 16,8 százalékkal változtak 2017-hez viszonyítva. A magas árazású gyümölcsösök esetében az országos fajlagos átlagár 1,74 millió forint volt hektáronként. A legtöbbet hektáronként a Nyugat-Dunántúlon (2,293 millió forint), a Közép-Dunántúlon (2,287 millió forint) és a Dél-Dunántúlon (2,24 millió forint) kellett fizetni. A legkevesebbet az észak-magyarországi régióban kértek a gyümölcsösökért, hektáronként mintegy 1,35 millió forintot. Az árak növekedésében a második helyen a gyep, a rét, a legelő állt 13,5 százalékos drágulással. A szőlőterületek ára 9,5 százalékkal lett magasabb, az erdőké és a fásított területeké átlagosan 7 százalékkal.
A gyümölcsösök súlyozott átlagára
16,8
százalékkal nőtt
