Ugyan van tere a lazításnak, azonban a és az inflációs helyzet mellett valószínűleg a jelenlegi monetáris szint marad fenn tartósan – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Amennyiben mégis lazítana a feltételeken a Magyar Nemzeti Bank (MNB), elsősorban a nem konvencionális eszköztárat használhatja erre. A devizakamatcsere-ügyletek (FX-swap) állományának bővítése jöhet szóba, ezzel többletlikviditást juttathat a gazdaságba az MNB. Mennyiségi lazításra is lehetősége van a jegybanknak, ezt elsősorban a Növekedési kötvényprogramon keresztül lépheti meg: a monetáris lazításhoz annyit kell tenni, hogy a többletforrásokat nem sterilizálják a preferenciális betét eszközzel, így a kötvények vásárlásán keresztül többletpénz jutna a gazdaságba. Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a nem konvencionális eszközök használata növelné a jegybank mérlegét, az azonban GDP-
arányosan rendkívül alacsony, ezért bőven van mozgástere egy ilyen jellegű intézkedésnek. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a Világgazdaságnak válaszolva ellentétesen látta a kérdést: a fogyasztói árindex, a maginfláció és az adószűrt maginflációs mutatók alakulása miatt nem lát érdemi mozgásteret a lazításra, ám a jelenlegi kondíciók szerinte sokáig fennmaradhatnak, mivel nincs lépéskényszer a szigorítás irányába.
A hosszabb távú trendek azután bontakozhatnak ki, hogy túl leszünk az év végi, jövő év eleji inflációs csúcson, és a fogyasztói árindex ismét 3 százalék alá süllyed – magyarázta Suppan Gergely. A kiszorítandó likviditás csökkentésére legkorábban a jövő év második felében kényszerülhet a jegybank – bár a gazdasági teljesítmény és a külkereskedelem alakulása ezt erősen befolyásolhatja. Az elemző szerint az FX-swapok állománya leghamarabb 2021 közepén csökkenhet nullára, de az sincs kizárva, hogy ennél lényegesen később vezeti ki a jegybank ezt az eszközét – a kérdésben egyelőre nagy a bizonytalanság, az szinte már biztos, hogy a jegybank hat negyedéves előrejelzési horizontján túl következhet be a devizaswapok kivezetése. Az ING Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel egyévesek a leghosszabb futamidejű FX-swapok, ennyi időre van szükség az állomány nullára csökkentésére, ez azonban drasztikus lépés lenne, ami a várakozásokhoz képest jóval erősebb inflációs nyomás mellett következhet be.
A jegybank a következő két évben nem kényszerül a monetáris politika érdemi szigorítására, a kamatfolyosó szimmetrizálása – az egynapos betéti kamatláb és az egynapos hitelkamatláb esetében – legkorábban 2022-ben kezdődhet meg – fejtette ki Virovácz Péter. Az egynapos (overnight) betéti kamatláb mínusz 0,05 százalék, míg az overnight az alapkamattal megegyező mértékű, 0,9 százalékon áll, korábban ezek a kamatlábak jellemzően szimmetrikusan helyezkedtek el az
alapkamat körül. A devizakamatcsere-ügyletek kivezetése után a kamatfolyosó szimmetrizálása lehet a következő lépés, azonban az FX-swap-tenderek leállítása mellett már megkezdődhet a folyamat. A kamatlábak szimmetriájának visszatérése elsősorban attól függ, hogy az hogyan alakul, mennyire erős az árnyomás. Ha gyorsan reagál az MNB, akár egy év alatt is visszavonhatja a nem konvencionális eszközöket, és az egynapos kamatlábakat is emelhetik, szimmetrikussá téve a kamatfolyosót. A szakértő hozzátette: az alapkamat változása csak a nem konvencionális eszközök visszavonása és a kamatfolyosó szimmetriája után jöhet szóba. A Takarékbank szakemberének előrejelzése szerint 2021 eleje előtt nem valószínű, hogy elkezdődne a kamatfolyosó szimmetrizálása, de nem kizárt, hogy ennél később kezd bele az MNB. A folyamat várhatóan több lépésben, csaknem egy év alatt zajlik le. Suppan Gergely hozzátette: a kamatfolyosó szimmetrizálása után kamatot is emelhet a jegybank, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kamatemelési ciklus kezdődik. Virovácz Péter szerint az alapkamat emelése előtt számos egyéb lépésnek kell bekövetkeznie, így legkorábban 2023-ban nőhet a kamatláb.
