A Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt heti országjelentésében tett megállapításainak egy része, legalábbis a MÁP Plusz vonatkozásában, módszertanilag több pontban vitatható Kurali szerint. Hozzáteszi: nehéz felmérni, hogy mekkora kereslet lenne a lakosság részéről évi 3 százalékos hozamért, ahogy azt az IMF sugallta. A MÁP Plusz kondícióinak április–májusi meghatározásakor az ÁKK olyan stratégiai célokat vett alapul, mint az adósságfinanszírozás diverzifikációja, a hazai befektetői és a forintarány növelése, valamint a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése.
Mindebben kiemelt szerep jut a pozitív reálkamatot fizető lakossági államkötvényeknek. A MÁP Plusz kondícióit ennek megfelelően úgy alakítottuk ki, hogy egyszerű és előnyös befektetést kínáljon a magyar családoknak. Az IMF azonban a jelek szerint ezeket a szempontokat nem vette figyelembe a javaslatok megfogalmazásakor
– jelezte Kurali Zoltán.
A tőkeáttételes kötvénypiaci spekulációt megfékezték
Problémásnak vélik az ÁKK-ban az IMF azon összevetését is, hogy a 4,95 százalékos MÁP Plusz EHM-e (egységesített értékpapírhozam-mutató) jóval magasabb az ötéves intézményi magyar államkötvények hozamszintjénél. Kurali Zoltán szerint, amennyiben a szeptember végéig értékesített 2100 milliárd és a mostanáig eladott csaknem 3000 milliárd forintnyi MÁP Plusz-kínálattal az intézményi piacon jelent volna meg a magyar állam, ha lett is volna kereslet ekkora mennyiségre, borítékolható, hogy jóval a piaci átlaghozam felett keltek volna el a kötvények. Így egy statikusnak vélt intézményi hozamszinthez való hasonlítás szakmailag nem megalapozott.
Az ÁKK monitorozza, mennyi MÁP Plusz van a devizakülföldiek birtokában: az arány elenyésző. Ugyanakkor nem ellentétes a kibocsátó szándékával, hogy például minél több határon túli magyar vásároljon MÁP Pluszt, és a Magyarországon munkát vállaló külföldiek előtt is nyitott a lehetőség, hogy forintmegtakarításaikat így fialtassák.
További részletek a Világgazdaság hétfői számában
