BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vitatja az IMF megállapításait az ÁKK

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Módszertanilag vitathatók az IMF országjelentésének főbb pontjai a MÁP Plusz vonatkozásában – mondta a Világgazdaságnak Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója.

Nincs napirenden a Magyar Állampapír Plusz kondícióinak a megváltoztatása, az új állampapír népszerű és eredményes – mondta a Világgazdaság kérdésére Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt heti országjelentésében tett megállapításainak egy része, legalábbis a MÁP Plusz vonatkozásában, módszertanilag több pontban vitatható Kurali szerint. Hozzáteszi: nehéz felmérni, hogy mekkora kereslet lenne a lakosság részéről évi 3 százalékos hozamért, ahogy azt az IMF sugallta. A MÁP Plusz kondícióinak április–májusi meghatározásakor az ÁKK olyan stratégiai célokat vett alapul, mint az adósságfinanszírozás diverzifikációja, a hazai befektetői és a forintarány növelése, valamint a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése.

Mindebben kiemelt szerep jut a pozitív reálkamatot fizető lakossági államkötvényeknek. A MÁP Plusz kondícióit ennek megfelelően úgy alakítottuk ki, hogy egyszerű és előnyös befektetést kínáljon a magyar családoknak. Az IMF azonban a jelek szerint ezeket a szempontokat nem vette figyelembe a javaslatok megfogalmazásakor

– jelezte Kurali Zoltán.

A tőkeáttételes kötvénypiaci spekulációt megfékezték

Problémásnak vélik az ÁKK-ban az IMF azon összevetését is, hogy a 4,95 százalékos MÁP Plusz EHM-e (egységesített értékpapírhozam-mutató) jóval magasabb az ötéves intézményi magyar államkötvények hozamszintjénél. Kurali Zoltán szerint, amennyiben a szeptember végéig értékesített 2100 milliárd és a mostanáig eladott csaknem 3000 milliárd forintnyi MÁP Plusz-kínálattal az intézményi piacon jelent volna meg a magyar állam, ha lett is volna kereslet ekkora mennyiségre, borítékolható, hogy jóval a piaci átlaghozam felett keltek volna el a kötvények. Így egy statikusnak vélt intézményi hozamszinthez való hasonlítás szakmailag nem megalapozott.

Fotó: foto:Kallus György/VG

Az ÁKK monitorozza, mennyi MÁP Plusz van a devizakülföldiek birtokában: az arány elenyésző. Ugyanakkor nem ellentétes a kibocsátó szándékával, hogy például minél több határon túli magyar vásároljon MÁP Pluszt, és a Magyarországon munkát vállaló külföldiek előtt is nyitott a lehetőség, hogy forintmegtakarításaikat így fialtassák.

További részletek a Világgazdaság hétfői számában

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.