A gazdaság motorja továbbra is a fogyasztás lehet

R. P. | A külső környezet kilátásai javultak, ezért 3,7 százalékról 4 százalékra emeltük a 2020-as GDP-növekedés előrejelzését – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a hitelintézet negyedéves sajtótájékoztatóján. A működőtőke-beáramlás továbbra is erőteljes marad, és a folyamatban lévő beruházások is támogatják a bővülést. A kedvező áthúzódó hatások folytán megfelelő lehet a dinamika, a magyar növekedés bő 2 százalékponttal haladhatja meg az uniós átlagot. A szakértő aláhúzta: padlóféket kellene nyomnia a gazdaságnak ahhoz, hogy csupán 3 százalékkal bővüljön a bruttó hazai termék. A kormány makrogazdasági prognózisa az idei évre szintén 4 százalékos növekedést jelez. 2021-re valamivel pesszimistább a hitelintézet szakértőjének várakozása: 3,5 százalékos bővülésre számít, amit a bizonytalan külső környezettel indokol.

Az idén a gazdaság motorja továbbra is a fogyasztás lehet, amit a keresetek várhatóan 9 százalékos emelkedése hajthat – részletezte Suppan Gergely, és a Világgazdaság kérdésére hozzáfűzte: a GDP-arányos beruházási ráta tavaly elérhette a 29 százalékot, és nincs kizárva, hogy 2020 végére 30 százalék fölé emelkedik. Az idén 6,8 százalékkal bővülhet a bruttó állóeszköz-felhalmozás. Jövőre még mérséklődhet a GDP-növekedés, azonban 2022-től újra fellendülés várható – beszélt középtávú várakozásairól a Takarékbank elemzője. A nagy akkumulátorgyárak 2022-től, a BMW üzeme egy évvel ezek után készül el és kezd termelni, ami jelentős lökést ad majd az iparnak és ezen keresztül a gazdaság bővülésének. A korábbi évekhez képest visszafogottak az építőipari várakozások, 2023-ig 25 ezermilliárd forintos megrendelésállományra lehet számítani a kormányzati prognózisok szerint. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi piacokon már kiárazták a recessziót, ami az összefonódások miatt a magyar gazdaságnak is kedvező jel. A 2019-es költségvetésben tervezett, európai módszertannal (ESA) mért 1,8 százalékos hiánynál alacsonyabb, 1,5 százalékos deficit várható, ami 2020-ban 1 százalékra eshet – véli a Takarékbank elemzője. A fiskális konszolidáció következtében a GDP-arányos államadósság is gyorsan csökken, tavaly év végére elérhette a 66,6 százalékot, az idén decemberre 62,7 százalékra mérséklődhet, 2021-ben pedig a 60 százalékos maastrichti kritérium szintje alá, 59,2 százalékra eshet.