Magyar gazdaság

Enyhülni látszik Magyarország vízfejproblémája

R. P. | Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért 14 százalékkal emelkedett 2010 és 2017 között Budapesten, 36,6 ezer dollárról 41,9 ezer dollárra. Az uniós átlaghoz viszonyított vásárlóerő azonban csökkent, az EU átlagához képest 143,6 százalékról 139,2 százalékra – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Budapest 2018 kiadványából. Az országos átlaghoz képest szintén veszített termelőképességéből a főváros, igaz, a rendkívül magas, 222,2 százalékos szintről olvadt az előny 105,9 százalékra. A gazdasági súly csökkenése meglátszik az országos bruttó hazai termékből kihasított arányon is, ami 38,4 százalékról 36,8 százalékra mérséklődött, ez gazdasági szempontból a vízfejprobléma enyhülését jelzi.

A főváros országon belüli gazdasági súlyának visszaesése elsősorban annak tudható be, hogy mind az ipar, mind az építőipar aránylag kis része működik Budapesten: az előbbinek a 17,8, míg az utóbbinak a 23,9 százaléka. Ezt az magyarázza, hogy a most folyó nagy infrastrukturális fejlesztések a vasútra és a közúthálózatra koncentrálnak. Az információ-kommunikáció és a pénzügyi, biztosítási tevékenység viszont egyértelműen a fővároshoz köthető, az előbbi szektor 73,2 százaléka Budapesten üzemel, az utóbbinál pedig 78,8 százalék ez az arány. Az adminisztratív, tudományos tevékenységek, a művészet, a és az ingatlanügyek is felülreprezentáltak a fővárosban.

A KSH összegzése szerint 2018-ban 2138 milliárd forint volt a vállalati és a beruházásainak értéke, ebből 1513 milliárd forint a budapesti cégek fejlesztésének és 542 milliárd forint a közösségi fejlesztéseknek köszönhető. Ez utóbbihoz 445 milliárd forinttal járult hozzá a központi költségvetés. A fejlesztések nagyjából fele-fele arányban voltak épület-, illetve gépberuházások. A legtöbb fejlesztési pénz az ingatlanügyek területére folyt be két éve (342 milliárd forint), ami 53,1 százalékkal volt több, mint 2017-ben. A második legnagyobb fejlesztési forrás a közigazgatás területére érkezett

– mintegy 311 milliárd forint –, valamint a szállítás és raktározás területén is jelentős, 295 milliárd forint értékű beruházás valósult meg.

A főváros egyik sikerágazata a turizmus lett az elmúlt években, ezt a Budapestre érkező turisták számának több mint két és félszeresre duzzadása is jól mutatja: 2018-ban már 4,5 millióan látogatták meg a fővárost – ebből 3,5 millió külföl­di –,­­ összesen 10,3 millió vendégéjsza­kát eltöltve. A szállodák száma a 2010-es 115-ről 201-re emelkedett, az ágyak száma 44 ezerre bővült. A legnépszerűbb hónap augusztus volt 2018-ban, amikor a vendégéjszakák száma átlépte az egymilliót.

gazdasági súly KSH GDP Budapest
Ezek is érdekelhetik