Magyar gazdaság

Harminc év a klímasemlegességig?

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó költségvetési tárgyalások kimenetele mellett számos olyan jogszabályi javaslat kerül az idei első fél évben az Európai Parlament elé, amely az agrárium számára fontos. Az agrárkamara ezeket foglalta össze.

Az egyik legfontosabb prioritásként kezeli az az éghajlatváltozással kapcsolatos vészhelyzetet – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által készített összefoglalóban. Az Európai Bizottság az európai zöldmegállapodáson dolgozik, amelynek célja, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Több olyan javaslat is várható, amely a fenntartható élelmiszerek és a tartósabb termékek előállítását segítheti elő. Várható továbbá, hogy a bizottság a növényvédő szerekkel, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig szóló stratégiát, valamint a légi közlekedésből és a hajózásból származó káros kibocsátások csökkentését célzó tervekkel áll elő.

A következő uniós költségvetési ciklus közös agrárpolitikája szempontjából alapvető fontosságú a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló tárgyalások folytatása. A tervek közül a NAK azt emelte ki, hogy az Európai Parlament (EP) több pénzt fordítana az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, az innováció fellendítésére és a határok védelmére.

A kamarai szakértők előrejelzése szerint a bizottság várhatóan javaslatot tesz a digitális szolgáltatásokról, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra. Ez utóbbinak tisztáznia kell a jogi kérdéseket, és hozzá kell járulnia az ezzel foglalkozó európai vállalatok beruházásainak fellendítéséhez. Az EP vizsgálni fogja egyebek között, hogy az alkalmazott algoritmus miatt elfogultak lehetnek-e az automatizált döntéshozatali rendszerek.

Az EP szavazni fog a Vietnámmal kötendő kereskedelmi és beruházási megállapodásokról, amelyek révén a vámok 99 százaléka megszűnne. Emellett az EU más országokkal, a többi között Ausztráliával és Új-Zélanddal, Chilével, Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel, Marokkóval és Tunéziával is folytatja az új megállapodások megkötésére irányuló munkát. A Kínával kötendő beruházási megállapodásról szóló tárgyalások szintén folyamatban vannak.

Jelentős hatással lesz az unióra és annak agrárgazdaságára is a Brexit. Az Egyesült Királyság – a tervek szerint – 2020. január 31-én lép ki az EU-ból. A kilépésről rendelkező megállapodás jóváhagyása után a következő lépés a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodás megtárgyalása, amely olyan kérdésekre is kiterjed, mint a és a környezetvédelem.

Eközben folytatódnak a tárgyalások azokkal az országokkal, amelyek csatlakozni kívánnak az EU-hoz. Az EP sürgeti a bizottságot, hogy kezdjen csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, mivel ezen országok teljesítik a követelményeket. A képviselők a nyugat-balkáni országok csatlakozási kilátásait is megvitatják majd.

Horvátország kormánya vette át január 1-jén az EU soros elnökségét – a 2013-as uniós csatlakozása óta először –, és december végén véglegesítette az Erős Európa egy kihívásokkal teli világban mottójú programját, amelyben az unió kiegyensúlyozott és fenntartható növekedését szorgalmazza.

A vámok

99

százaléka szűnne meg

a Vietnámmal tervezett egyezmény révén

Európai Unió éghajlatváltozás klímasemlegesség
Ezek is érdekelhetik