H a az ipar lendülete átnyúlik az idei év elejére, akkor 3,5 százalékkal emelkedhet a bruttó hazai termék – mondta a Világgazdaság kérdésére Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A szakértő szerint a termelés esetleges lanyhulása azonban nyomot hagyhat a gazdaságon, egy ilyen forgatókönyv esetén 3,2 százalékkal nőhet a
A Pénzügyminisztérium (PM) karácsony előtt közzétett frissített makrogazdasági előrejelzése 4 százalékos bővüléssel kalkulál 2020-ra, míg a Magyar Nemzeti Bank szintén az ünnepek előtt publikált alappályája 3,7 százalékkal számol. A kormány és az egyéb szervezetek prognózisai közötti feltűnő, számottevő eltérés elsősorban annak tudható be, hogy a jegybank, illetve az elemzők egyelőre nem veszik figyelembe a 2020-ban várható gazdaságélénkítő intézkedéseket: így a gazdaságvédelmi, illetve családvédelmi akcióterveket sem.
4 százalékos várakozásától azonban egy lépéssel elmarad. Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese a fenti előrejelzésekhez képest pesszimista, 3,2 százalékos GDP-növekedést vár, a bővülés üteme a 3–3,5 százalékos sávban mozoghat. Az erőteljes fogyasztásbővülés az idén is fennmaradhat, habár az üteme mérséklődhet a reálkereset-emelkedés fékeződésével párhuzamosan. „A magánfogyasztás dinamikája megközelítheti a 4 százalékot, és ezzel a gazdasági növekedés legstabilabb tényezője lesz” – magyarázta Palócz Éva.
A beruházásoknál viszont jelentős törés várható: míg tavaly az uniós források nagymértékben támogatták az állami és a magánszférát egyaránt, addig idén az EU-s pénzek stagnálhatnak, vagy akár csökkenhetnek is 2019-hez képest. A külkereskedelemben két ellentétes folyamat figyelhető meg. A lanyhuló külső kereslet miatt az lassulhat, a beruházások és a fogyasztás mérsékeltebb bővülése miatt pedig az növekedése is szerényebb lehet. A termelési oldalon az építőipar növekedése egyértelműen lassabb lesz, az uniós források kifutása miatt az infrastruktúra-fejlesztések terén várható mérsékeltebb dinamika, illetve a lakásáfa-kedvezmény lezárásával a lakóingatlanok értékesítése akár vissza is eshet. A Kopint-Tárki vezérigazgatója leszögezte: a magas bázis és a kedvezőtlen nemzetközi feltételek miatt az autógyártás, illetve ezen keresztül a magyar ipar bővülése is lassabb fokozatra kapcsolhat.
Karsai Gábor szerint a rendkívül gyors, 5 százalékos növekedést egyértelműen lassabb dinamika követheti, amit az uniós források kifutásának, a keresetek mérsékeltebb emelkedésének és a rossz világgazdasági konjunktúrának tulajdonít. A beruházások és az építőipar terén az idén lassabb ütemre, jövőre pedig a szektorok méretének zsugorodására számít a szakértő, ugyanakkor a bérkiáramlás és a fogyasztás dinamikus marad, valamint a külső egyensúly is kedvező lehet.
A PM előrejelzése szintén az építőipar bővülésének mérséklődését jelöli meg a tavalyinál lassabb dinamika forrásaként, ám az EU átlagához viszonyított 2 százalékpontos növekedési előny így is fennmaradhat. A 4 százalékos prognózis elérése akkor lehetséges, ha a külső kereslet nem romlik számottevő mértékben, és tovább javul a versenyképesség.
A Századvég szerint
3,9
százalék lehet
a gazdasági növekedés
