Kérdőjelek a korábbi engedmények körül
Sándor Tünde | Valóban csak az épületszigetelésre lehet igénybe venni teljes összegben az energiahatékonysági beruházások utáni társaságiadó-kedvezményt? – erre a kérdésre vár választ a Pénzügyminisztériumtól (PM) a Niveus Consulting Group. A társaság adótanácsadási üzletágának vezetője, Bagdi Lajos, a Világgazdaságot arról tájékoztatta, hogy írásbeli állásfoglalásra várnak a szaktárcától, miután a társaságiadó-törvény tavaly augusztusban úgy módosult, hogy kizárólag az energiahatékonysági célzattal indult beruházások költségei után jogosultak a cégek teljes összegű társaságiadó-kedvezmény érvényesítésére. Erről egyelőre a PM munkatársai által csak szakmai konferenciákon szóban közölt álláspontot ismernek az adótanácsadók. A hivatalos, irányadó válasz a társaságiadó-bevallás közelgő határideje miatt is fontos, hiszen a tavaly végrehajtott energiahatékonysági beruházások és felújítások után most lehet majd az adókedvezményt érvényesíteni.
A tavalyi adóbevallás idején még az előző – épp a megelőző évben kibővített lehetőségeket tartalmazó – jogszabály volt érvényben, miszerint azoknak a felújításoknak a költsége csökkenthető az adókedvezménnyel, amelyek bármekkora kimutatható energiamegtakarítást eredményeznek. A hat év alatt egyenlő részletekben leírható kedvezmény a költségek 35–65 százalékára vehető figyelembe, 15 millió eurós plafonnal, és az adó 70 százalékáig igényelhető.
A jogszabály-értelmezési kérdés forintosítható, hiszen nem mindegy, hogy a teljes költségre vagy csak arra a részére lehet érvényesíteni a kedvezményt, amely kizárólag az energiahatékonyságot szolgálta. Ez leszűkítve akár azt is jelentheti, hogy mostantól csak az épületszigetelésre szól a kedvező lehetőség – mutatott rá Bagdi Lajos, aki azért is találja különösnek a lehetőség szűkítését, mert mindeközben az állam és az unió pályázattal is támogatja az energiafelhasználás csökkentését, vagyis egy ilyen jogalkotói szándék ellentétes a globális célokkal. Sőt, a vállalkozások most kezdenek ráébredni a lehetőségeikre, az érvényesíthető kedvezményekre. Tavalyi összesítés még nincs, de 2018-ban már 301 energiahatékonysági beruházás után összesen 7 milliárd forint (átlagosan 30 millió forint) költséget jelentettek be a cégek lezárt fejlesztésként, ami után területenként eltérő mértékben lehetővé tett adókedvezményt igényeltek. Ezzel párhuzamosan jóval több hasonló beruházást hajtottak végre úgy, hogy a kedvezményt nem ismerő vállalkozások milliárdokat hagytak korábban az állam zsebében – hangsúlyozta az adószakértő.
Újabb kiírás várható
Túligényléssel zárult a cégek megújulóenergia-használatát és az épületeik energiahatékonyságának növelését célzó fejlesztéseket támogató uniós pályázat, ezért újabb kört hirdetnek a közeljövőben – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. A több mint 20 milliárd forintos keretre 24,8 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett, az elbírálás még zajlik. A fejlesztési költségek legfeljebb 55 százalékára 3–100 millió forint értékben adható támogatást a keret erejéig biztosítják. Pályázni napelemes rendszerek kiépítésétől kezdve
a szigetelésen át számos fejlesztéssel lehetett. | vg
