A magasabb reálnövekedés, a dinamikusabb és a jobban fogyó népesség következtében folytatódhatott az Európai Unióhoz (EU) való felzárkózás, és 73 százalék körül lehetett 2019-ben Magyarország uniós átlaghoz viszonyított fejlettségi mutatója – erről Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője beszélt a Világgazdaságnak. A szakértő elmondta, hogy bár a negyedik negyedév adata még nem áll rendelkezésre, de valószínű, hogy 4,9 százalék körül lehetett a reál-GDP növekedése. Ez továbbra is az EU-n belül az egyik legmagasabb mutató, és messze felülmúlja az unió átlagát, amely 1,4 százalékon alakulhat. Virovácz Péter hozzáfűzte: a tényleges növekedési előnyünk 3,5 százalékpontos, ami igen tekintélyes különbözet.
A Takarékbank vezető elemzője szintén a bruttó hazai termék 4,9 százalék körüli emelkedését várja 2019-re, ami 3,7 százalékponttal haladhatja meg az eurózóna és 3,5-3,6 százalékponttal az EU gazdaságának növekedését. Az előnynek köszönhetően 73,2 százalékra emelkedhetett a magyar egy főre jutó, vásárlóerő-standardon (PPS) számított Suppan Gergely hangsúlyozta: 2020-ban 4 százalék közelében nőhet a magyar gazdaság, az uniós dinamika pedig kissé erősödhet, ám a felzárkózás idén is egyértelműen folytatódhat. „Megközelíthetjük a 75 százalékos szintet, és jövőre átléphetjük a 76 százalékot” – vetítette előre. Ha valóban így lesz, 2021–2022-ben Magyarország a PPS alapján megelőzheti Portugáliát, illetve 2024 körül elérheti az átlagos uniós fejlettségi szint 80 százalékát.
Az ING Bank közgazdásza is arra számít, hogy folytatódik a felzárkózás 2020-ban is, igaz, a korábbinál lassabb ütemben. A GDP az elmúlt évek 5 százalék körüli bővülési üteme helyett 4 százalék körül emelkedhet. Virovácz Péter leszögezte: a 75 százalékos fejlettségi szint ezzel együtt 2020 végére elérhető, a 85 százalékos cél azonban ambiciózus vállalás.
Suppan Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a régiós versenyben ugyan egyelőre a képzeletbeli dobogó harmadik fokán áll Magyarország, ám 2020-ban reális esély van arra, hogy hazánk elvegye az ezüstérmet Szlovákiától. Lengyelországgal és Romániával szemben nőhet az előny – az előbbi fejlettségi mutatója kevesebb mint 1 százalékponttal maradhat el a magyarétól, míg Románia fejlettsége ebben az évben 67,7 százalékra emelkedhet a tavalyi 66,5 százalékról. A Takarékbank szakértője egyúttal hangsúlyozta, hogy a térség éllovasa továbbra is Csehország lehet: az uniós átlaghoz viszonyított relatív fejlettségi szintje 92 százalékra emelkedhet 2020-ban. Virovácz Péter szintén a csehek remek teljesítményére hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy Csehország gyakorlatilag már nem tekinthető fejlődő országnak. Azt is aláhúzta, hogy Magyarország egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP-je továbbra is megelőzi Lengyelország és Románia azonos mutatóját.
