Maradéktalanul eleget tettek az áruházláncok a január 15-től hatályos sertéshúsjelölési kötelezettségnek – derült ki a Világgazdaság körképéből, amely a Tesco, a SPAR, a CBA és az Auchan válaszain alapul. A pultokban zászlóval és országnévvel jelölik a hús származási helyét, amelyet online rendelés esetén a csomagoláson ugyancsak feltüntetnek. Ahogyan azt immár a zászlós jelölés is alátámasztja, a kínálatban tekintélyes a magyar sertéshús fölénye az importtal szemben.
A SPAR kommunikációs vezetője, Maczelka Márk közölte, hogy körülbelül 75 százalékos arányt képvisel a hazai áru, mintegy 20 százalék osztrák termék, 3 százalék német, a fennmaradó 2 százalék pedig cseh. Nagyobb a comb-lapocka kategóriában tapasztalható. A Tescónál azt közölték, hogy a hálózatukban forgalmazott friss pultos sertéshús szinte teljes egészében magyar, a múlt héten csak egyfajta német terméket kínáltak e kategóriában. A CBA kommunikációs igazgatója, Fodor Attila pedig azt hangsúlyozta, hogy főként hazai vágóhidakról származó sertést árusítanak, így 80 százalék feletti a magyar hús aránya. Adorján Abigél, az Auchan kommunikációs menedzsere kiemelte: stratégiai kérdés, hogy a lehető legtöbb terméket helyi forrásból szerezzék be. A sertéshús 96 százaléka közvetlenül magyar termelőtől vagy gyártótól származik.
A vásárlók többsége észreveszi az új jelölést, sokan a tetszésüket is kinyilvánítják Fodor Attila szerint. Úgy látja, a rendelkezés hosszú távon jótékony hatással lehet a magyar sertéshús értékesítésére, a Tescónál viszont úgy ítélik meg, korai még vásárlói trendekről beszélni. Nagy változást egyelőre a SPAR-nál sem látnak, ha valamelyest csökken az eladott mennyiség, az inkább az árnövekedéssel függ össze. Maczelka Márk szerint nehéz meghatározni, hogy meddig tart a drágulás, mert sok befolyásoló tényező van. A folyamat végét az Auchannál sem látják.
Érdekes helyzetet teremtene, ha a baromfira is kiterjesztenék a húsjelölést, ami a CBA-s Fodor Attila szerint kedvező hatással lehetne a hazai előállítású baromfitermékek keresletére. A sertéshús és a baromfitermékek eladási részaránya kapcsán megjegyezte, hogy évről évre nő a baromfi népszerűsége, az üzletláncnál 55 százalékos arányt képvisel a sertésre jutó 45 százalékkal szemben. Akár az egészségtudatos életmódot követők egyre szélesebb táborával is magyarázható lenne, ha kevesebb disznóhús fogyna és több szárnyas, de ez a trend ma még a Tescónál és a SPAR-nál sem érezhető. Az
Auchannál viszont úgy látják, hogy az otthon főzés mellőzése miatt csökken a házilag elkészített húsételek mennyisége, ezáltal a húsfogyasztás is, de a változatosságban is visszaesés tapasztalható.
A sertéshús a feldolgozott húsok legnagyobb forgalmú szegmensét képezi: a 2018 decembere és 2019 novembere közti időszakban csaknem 250 milliárd forintos kiskereskedelmi bevételt generált, ezzel a kategória értékbeli eladásának négyötödét a sertés tette ki – közölte a Világgazdasággal a Nielsen. Éves alapon értékben 6, mennyiségben pedig 1 százalékkal nőtt az értékesítés. A piackutató szerint az önkiszolgáló pultok mennyiségben 58, értékben pedig 63 százalékot hasítanak ki a forgalomból, ami éves alapon 4, illetve 7 százalékos bővülés. A vizsgált időszakban a csemegepultok forgalma ennél kisebb mértékben nőtt. A gyártói márkák vitték a sertéshús értékbeli eladásának bő háromötödét, a kiszerelést tekintve az egy kilogrammos tételekre jut a forgalom csaknem fele. Boltméret szerint 47 százalékos piacrész jut a 400 és 2500 négyzetméter közti üzletekre, míg minden ötödik vásárlás a 2500 négyzetméter feletti áruházakra esik. A 250 milliárd forintos sertéshúsforgalom mintegy harmada Budapesten és környékén realizálódik, míg a képzeletbeli dobogó második és harmadik foka az ország északnyugati, illetve északkeleti részének jut.
A sertéshúsok legalább
75
százaléka magyar
a láncoknál
