A lassulás ellenére korai leírni az ipari termelést
Az európai és a német ipari dekonjunktúra közepette nőtt a magyar ipar tavaly – közölte a Világgazdasággal Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet elemzője. A szakember azután mondta ezt, hogy a KSH második becslésében – az elsőt megerősítve – közölte: az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt 2019-ben az előző évi 3,5 százalék után, de a decemberi volumen 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi adattól. Az év végén mindhárom ágban csökkent a termelés: a feldolgozóiparban 1,4, az energiaiparban 0,9, míg a bányászatban 4,8 százalékkal. A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártásban 14 havi növekedés után következett be visszaesés, a kibocsátás 10,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A közúti gépjárművek gyártásának volumene 19,5, míg a közútijármű-alkatrészek gyártásáé 0,7 százalékkal csökkent.
Decemberben sorozatban a harmadik hónapja, az év egészét tekintve pedig hatodszor csökkent az ipari termelés havi alapon, amire négy éve nem volt példa. Legutóbb 2015 novembere és 2016 márciusa között fordult elő, hogy két hónapnál hosszabb ideig csökkent az ipari kibocsátás havi összehasonlításban. A Kopint-Tárki elemzője szerint korai lenne azt gondolni, hogy decemberben utolérte az európai recesszió Magyarországot, az év végi zuhanás oka a 2018 decemberében párját ritkító módon megugró kibocsátás és a szigorúbb uniós emissziószabályozáshoz való alkalmazkodás lehetett. Matheika Zoltán szerint a múlt év végi nehézségek fennmaradhatnak, az idén az ipari termelés további lassulása várható. De további gondok is felüthetik a fejüket, például a nemzetközi autóipar strukturális átalakulása, valamint az abból adódó racionalizálási hullámok hatásai. Számolni kell továbbá a koronavírus-járvány ellátási láncokra gyakorolt hatásával is, de ezzel együtt az elemző 2020-ra 4 és 4,5 százalék közötti növekedést vár az iparban.
