BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A sertéscomb drágult a legjobban

A legmagasabb inflációjú élelmiszerek között túlsúlyban vannak az élelmiszerek, egy év alatt 19 termék ára emelkedett 10 százaléknál nagyobb mértékben, ebből 14 élelmiszerfajta.

Januárban 33,6 százalékkal kellett többet adni a sertéscomb kilogrammjáért, mint egy évvel korábban, ez a legnagyobb drágulás – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A tetemes árváltozás egy rendkívüli eseménynek, az afrikai sertéspestis világméretű elterjedésének tudható be, amely mindenhol magasra kényszerítette a disznóhús árát. A drágulás átgyűrűzhet azokra a termékekre is, amelyeket a vásárlók a sertés helyett választanak: például a marha- vagy a pulykahúsra, ezeknek az ára is jócskán megemelkedett. A jelek szerint a csirke kevésbé számít a sertéshús helyettesítőjének, a csirkerészek drágulása elmaradt a többi húsféléétől.

A januári adatok között első látásra a ruhaöblítő 69 százalékos drágulása a feltűnő, ám míg a KSH 2019-ben 700–1000 milliliteres kiszereléseket vizsgált, ez év elejétől 1600–2000 millilitereseket, amelyeknek értelemszerűen magasabb az áruk.

A tíz leggyorsabban dráguló termék közül nyolc élelmiszer, az egy év alatt 10 százalék felett dráguló 19 termékből 14 tartozik ebbe a termékkategóriába, ahol az árak eszerint gyorsan nőnek. Januárban átlagosan 6,7 százalékkal kellett többet fizetni az élelmiszerért, mint egy évvel korábban. A benzin és a gázolaj ára szintén nagyot emelkedett, ám éppen ez utóbbiak azok a tételek, amelyek miatt a Magyar Nemzeti Bank és az elemzők is az infláció mérséklődését várják az olajárak világpiaci áresése következtében. Mindazonáltal az üzemanyagárak a bonyolult logisztikájú termékek árába beépülve magukat a termékeket is drágítják, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszerért sokkal többet kell fizetni.

A KSH adataiban az év eleji áremelés is kimutatható, például a paradicsom ára a decemberihez képest szinte az egekbe szökött: kilogrammonként 666 forint helyett 845 forintot kellett adni érte, ami 26,9 százalékos növekedés, ám ez többek között a szezonális hatásnak tudható be. Ugyanezen okból számos más élelmiszer olcsóbb lett, például a ponty, amelyből decemberben fogy a legtöbb. A tejes margarin azonban nem szezonális termék, mégis 5,1 százalékkal drágult, és az 1,75 literes Coca-Coláért is 4,7 százalékkal többet kellett fizetni.

A multiplex mozik jegyárai 4,3 százalékkal nőttek, a szolgáltató szektorban összességében 3,6 százalékos volt az infláció. Bár az

automata mosógép és az LCD-LED televízió ára többéves távlatban nem emelkedett számottevően, sőt, az utóbbi jóval olcsóbb lett, az év elején mégis 4-4 százalékkal drágultak. Ezt egyrészt a koronavírus miatt kieső kínálat okozhatta, másrészt megjelenhetett az árakban a műszaki boltok eladóinak a béremelése is. Több ruházati és tartós fogyasztási cikk ára csökkent decemberhez képest az év eleji leárazások során.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Ezek is érdekelhetik