BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A sertéscomb drágult a legjobban

A legmagasabb inflációjú élelmiszerek között túlsúlyban vannak az élelmiszerek, egy év alatt 19 termék ára emelkedett 10 százaléknál nagyobb mértékben, ebből 14 élelmiszerfajta.

Januárban 33,6 százalékkal kellett többet adni a sertéscomb kilogrammjáért, mint egy évvel korábban, ez a legnagyobb drágulás – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A tetemes árváltozás egy rendkívüli eseménynek, az afrikai sertéspestis világméretű elterjedésének tudható be, amely mindenhol magasra kényszerítette a disznóhús árát. A drágulás átgyűrűzhet azokra a termékekre is, amelyeket a vásárlók a sertés helyett választanak: például a marha- vagy a pulykahúsra, ezeknek az ára is jócskán megemelkedett. A jelek szerint a csirke kevésbé számít a sertéshús helyettesítőjének, a csirkerészek drágulása elmaradt a többi húsféléétől.

A januári adatok között első látásra a ruhaöblítő 69 százalékos drágulása a feltűnő, ám míg a KSH 2019-ben 700–1000 milliliteres kiszereléseket vizsgált, ez év elejétől 1600–2000 millilitereseket, amelyeknek értelemszerűen magasabb az áruk.

A tíz leggyorsabban dráguló termék közül nyolc élelmiszer, az egy év alatt 10 százalék felett dráguló 19 termékből 14 tartozik ebbe a termékkategóriába, ahol az árak eszerint gyorsan nőnek. Januárban átlagosan 6,7 százalékkal kellett többet fizetni az élelmiszerért, mint egy évvel korábban. A benzin és a gázolaj ára szintén nagyot emelkedett, ám éppen ez utóbbiak azok a tételek, amelyek miatt a Magyar Nemzeti Bank és az elemzők is az infláció mérséklődését várják az olajárak világpiaci áresése következtében. Mindazonáltal az üzemanyagárak a bonyolult logisztikájú termékek árába beépülve magukat a termékeket is drágítják, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszerért sokkal többet kell fizetni.

A KSH adataiban az év eleji áremelés is kimutatható, például a paradicsom ára a decemberihez képest szinte az egekbe szökött: kilogrammonként 666 forint helyett 845 forintot kellett adni érte, ami 26,9 százalékos növekedés, ám ez többek között a szezonális hatásnak tudható be. Ugyanezen okból számos más élelmiszer olcsóbb lett, például a ponty, amelyből decemberben fogy a legtöbb. A tejes margarin azonban nem szezonális termék, mégis 5,1 százalékkal drágult, és az 1,75 literes Coca-Coláért is 4,7 százalékkal többet kellett fizetni.

A multiplex mozik jegyárai 4,3 százalékkal nőttek, a szolgáltató szektorban összességében 3,6 százalékos volt az infláció. Bár az

automata mosógép és az LCD-LED televízió ára többéves távlatban nem emelkedett számottevően, sőt, az utóbbi jóval olcsóbb lett, az év elején mégis 4-4 százalékkal drágultak. Ezt egyrészt a koronavírus miatt kieső kínálat okozhatta, másrészt megjelenhetett az árakban a műszaki boltok eladóinak a béremelése is. Több ruházati és tartós fogyasztási cikk ára csökkent decemberhez képest az év eleji leárazások során.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Ezek is érdekelhetik