Magyar gazdaság

A sertéscomb drágult a legjobban

A legmagasabb inflációjú élelmiszerek között túlsúlyban vannak az élelmiszerek, egy év alatt 19 termék ára emelkedett 10 százaléknál nagyobb mértékben, ebből 14 élelmiszerfajta.

Januárban 33,6 százalékkal kellett többet adni a sertéscomb kilogrammjáért, mint egy évvel korábban, ez a legnagyobb drágulás – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A tetemes árváltozás egy rendkívüli eseménynek, az afrikai sertéspestis világméretű elterjedésének tudható be, amely mindenhol magasra kényszerítette a disznóhús árát. A drágulás átgyűrűzhet azokra a termékekre is, amelyeket a vásárlók a sertés helyett választanak: például a marha- vagy a pulykahúsra, ezeknek az ára is jócskán megemelkedett. A jelek szerint a csirke kevésbé számít a sertéshús helyettesítőjének, a csirkerészek drágulása elmaradt a többi húsféléétől.

A januári adatok között első látásra a ruhaöblítő 69 százalékos drágulása a feltűnő, ám míg a KSH 2019-ben 700–1000 milliliteres kiszereléseket vizsgált, ez év elejétől 1600–2000 millilitereseket, amelyeknek értelemszerűen magasabb az áruk.

A tíz leggyorsabban dráguló termék közül nyolc élelmiszer, az egy év alatt 10 százalék felett dráguló 19 termékből 14 tartozik ebbe a termékkategóriába, ahol az árak eszerint gyorsan nőnek. Januárban átlagosan 6,7 százalékkal kellett többet fizetni az élelmiszerért, mint egy évvel korábban. A benzin és a gázolaj ára szintén nagyot emelkedett, ám éppen ez utóbbiak azok a tételek, amelyek miatt a Magyar Nemzeti Bank és az elemzők is az mérséklődését várják az olajárak világpiaci áresése következtében. Mindazonáltal az üzemanyagárak a bonyolult logisztikájú termékek árába beépülve magukat a termékeket is drágítják, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszerért sokkal többet kell fizetni.

A KSH adataiban az év eleji áremelés is kimutatható, például a paradicsom ára a decemberihez képest szinte az egekbe szökött: kilogrammonként 666 forint helyett 845 forintot kellett adni érte, ami 26,9 százalékos növekedés, ám ez többek között a szezonális hatásnak tudható be. Ugyanezen okból számos más élelmiszer olcsóbb lett, például a ponty, amelyből decemberben fogy a legtöbb. A tejes margarin azonban nem szezonális termék, mégis 5,1 százalékkal drágult, és az 1,75 literes Coca-Coláért is 4,7 százalékkal többet kellett fizetni.

A multiplex mozik jegyárai 4,3 százalékkal nőttek, a szolgáltató szektorban összességében 3,6 százalékos volt az infláció. Bár az

automata mosógép és az LCD-LED televízió ára többéves távlatban nem emelkedett számottevően, sőt, az utóbbi jóval olcsóbb lett, az év elején mégis 4-4 százalékkal drágultak. Ezt egyrészt a koronavírus miatt kieső kínálat okozhatta, másrészt megjelenhetett az árakban a műszaki boltok eladóinak a béremelése is. Több ruházati és tartós fogyasztási cikk ára csökkent decemberhez képest az év eleji leárazások során.

Ezek is érdekelhetik