Áfa: szigorodtak az idén az előírások

Január 1-jén életbe léptek a tagállamok közti ügyletek áfakezelésének (általános forgalmi adó) további egységesítését és finomhangolását megcélzó, úgynevezett gyors intézkedések (quick fixes). Az intézkedések egy része a nyári törvénymódosítás során bekerült az áfatörvénybe, de ezek mellett figyelni kell az EU 282/2011 végrehajtási rendeletére is, amely – bár rendelkezései nem kerülnek be a nemzeti szabályozásba – minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó – hívta fel a figyelmet a Mazarsnak a témában kiadott összefoglalója.

A gyors intézkedések egy része a közösségen belüli termékértékesítések adómentes kezelésének feltételeit érinti. Abban a tekintetben nem történt változás, hogy az adózónak igazolnia kell a termék kiszállításának megtörténtét egy másik tagállamba, de az igazolás pontos módjáról az áfaszabályozás korábban nem rendelkezett. A magyar adóhatóság az aláírt, lepecsételt szállítási dokumentum (CMR) bemutatását követelte meg az adózóktól.

A quick fixes azonban a „hogyan?” kérdésre is megadja a választ: meghatározza, hogy milyen dokumentumokkal bizonyítható az adóhatóság előtt, hogy a kiszállítás valóban megtörtént, azaz melyek azok a dokumentumok, amelyek megléte esetén a kiszállítást vélelmezni kell. Az elsődleges alátámasztó dokumentumok közül az adózónak legalább egyet szükséges választania. Ebbe a kategóriába került a többi között, de nem kizárólagosan, az érkeztetett CMR is. A másodlagos dokumentumok közül viszont legfeljebb egy választható. Ezek között kapott helyet például a biztosítási kötvény vagy a raktár által kiadott átvételi elismervény. Ha a fuvarozásról a vevő gondoskodik, a fentieken túl az eladónak egy vevői nyilatkozatot is be kell szereznie. Mostantól tehát az érkeztetett fuvarlevél önmagában nem elegendő a kiszállítás tényének vélelmezéséhez.

A fentieken túl adómentességi feltétel, hogy a termék vevőjének legyen érvényes közösségi adószáma az ügylet teljesítésének időpontjában. Ez folyamatos ellenőrzési terhet ró az értékesítőre. Szigorodtak továbbá az összesítő nyilatkozattal szembeni elvárások: ha az adózó a közösségi értékesítési ügyletet nem vagy hibásan, esetleg hiányosan tünteti fel összesítő nyilatkozatában, akkor is bukhatja az ügylet adómentességét – hívta fel a figyelmet a tanácsadó, kiemelve azt is, hogy az adómentesség teljesítésének feltételeit nem szabad félvállról venni, hiszen ha az adóhatóság adókötelességet állapít meg egy adómentesként kezelt ügyletnél, akkor – akár egyetlen apró adminisztrációs hiba miatt – nemcsak adóhiányt, de azonfelül adóbírságot és késedelmi pótlékot is megállapíthat.

A szabályozás változása által érintett körhöz tartoznak azon cégek, amelyek:

· jelentős volumenben értékesítenek más uniós tagországokban;

· nem biztosak abban, hogy a különféle alkalmazott konstrukciókban (például: egyszerű értékesítésben, láncügyletekben, háromszögügyletekben, uniós partner, hazai partner külföldi adószámmal) megfelelő-e az ügyletek áfakezelése;

· problémákkal szembesülnek az aláírt fuvarlevelek visszagyűjtése során;

· adóhatósági ellenőrzések során kerültek már nehéz helyzetbe az értékesítéshez kapcsolódó igazoló bizonylatok hiánya miatt, esetleg már szankcionálta is a társaságot a NAV emiatt;

· előfordult már, hogy kimaradt(ak) ügylet(ek) az A60-as összesítő nyilatkozatból.