Egyre fontosabbá válnak a hitelforrások
Az Agrárminisztérium elkezdte a 2021 és 2027 közötti időszak támogatási rendszerét tartalmazó stratégiai terv kidolgozását, amely a közös agrárpolitika (KAP) keretében Magyarországra érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának keretrendszerét, irányait és jogcímeit tartalmazza – mondta Nagy István agrárminiszter az OTP Agrár Gálán tartott beszédében. A miniszter alapvető fontosságúnak tartja a rendelkezésre álló források biztonságos, tervezhető és a legkisebb pénzügyi kockázat melletti eljuttatását a termelőkhöz. Lényeges szempont, hogy a támogatások segítsék a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének fenntartását, erősítsék versenyképességét, járuljanak hozzá a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok kiemelt fejlesztéséhez, ezek mellett pedig nyújtsanak segítséget a generációváltás feltételeinek megteremtéséhez.
A javaslat szerint az Európai Bizottság jóváhagyási jogot gyakorol a magyar KAP Stratégiai terv esetében, ami – tekintettel a jóváhagyási jog gyakorlásának szubjektivitására és jogi keretrendszerének hiányára – kockázatokat hordozhat a magyar mezőgazdaság fejlesztésére irányuló tervek szempontjából – hangsúlyozta a miniszter. Nagy hangsúlyt kap, és az Európai Bizottság Zöldmegállapodás nevű programja révén eddig nem látott fontosságú lesz a különböző európai politikákban a klímaváltozással szembeni küzdelem, amely érinteni fogja az agráriumot is – mondta. Nagy István szerint a gazdaság finanszírozásában a piaci bevételek és a támogatások mellett a harmadik legfontosabb láb a hitelfinanszírozás. Emlékeztetett: dinamikusan emelkedett 2019-ben is a mezőgazdaság hitelállománya, ami jelzi az ágazat tovább javuló banki megítélését. 2019 harmadik negyedévében a mezőgazdaság hitelállománya meghaladta a 746 milliárd forintot, éves szinten 12 százalékos volt a növekedés. Ezen belül a beruházási hitelállomány 415 milliárd forint volt, 2018 azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt.
Tavaly, a korábbi évekhez hasonlóan, eredményes évet zárt a magyar agrárium, hiszen a szektor teljesítménye mintegy 3 százalékkal bővült, és az ország exporttöbbletének a felét az agrártermékek tették ki, ami 2776 milliárd forintnyi exportértéknek felel meg. Az idei év azonban a gazdaság más szereplői mellett a mezőgazdaság számára is tartogat új kihívásokat – mondta a gálán Csányi Sándor, az OTP csoport elnök-vezérigazgatója. A kihívások között elsőként említette a klímaváltozást, amely súlyos veszteségeket okozott és okoz a mezőgazdaságnak. Nehezíti a hagyományos agrártermelést a közös agrárpolitika reformja, valamint az, hogy az uniós agrárbüdzsé Magyarországra jutó része is várhatóan csökkenni fog. Emellett egyre sürgetőbbé válik a hazai agrárgazdaságban a generációváltás, valamint a digitalizáció, amely ugyan a kihívásokra is megoldás lehet, ám egyben jelentős feladattal is jár – hangsúlyozta.
A beruházási hitelállomány
15
százalékkal nőtt
egy év alatt
