Erős a piaci nyomás a jegybankokon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA laposan megnőttek a globális kamatcsökkentési várakozások az elmúlt hetekben. A piaci konszenzus szerint a világ hét legnagyobb jegybankja összesen 205 bázisponttal vághatja meg az irányadó rátákat, míg tavaly év végén csak 64 bázispontnyi kumulált csökkentést áraztak.
Szinte minden nagyobb jegybank figyelmeztetett az elmúlt hetekben:
lefelé mutató kockázat a járvány, amely az ellátási láncokon keresztül számottevő reálgazdasági kárt is okozhat, visszavetheti a nemzetközi kereskedelmet és a globális növekedést.
Egyes elemzők szerint ez már monetáris válaszért kiált. Konzervatívabb szakértők azonban úgy gondolják, hogy a monetáris politikának nem feladata átmeneti piaci sokkokkal birkózni.
Az Egyesült Államokban a kereskedők jelenleg legalább két kamatcsökkentést áraznak még az idén, pedig a legutóbbi dot plot szerint egész 2020-ban változatlanok lesznek a kamatok.
A prognózis szerint a mostani eladási hullámban tovább zuhannak az állampapírhozamok, amelyek így is két-három éves mélyponton vannak, a részvénypiacokról pedig menekítik a tőkét. A piac ugyanakkor a március–áprilisra betervezett kamatvágást már szinte teljesen beárazta.
Jerome Powell Fed-elnök egyelőre magabiztos:
szerinte épp megfelelők a monetáris kondíciók, a körülmények lényeges változása esetén majd lép a jegybank.
A kanadai központi bank 2018 ősze óta változatlanul tartja az 1,75 százalékos kamatszintet, és eddig nem is volt különösebb oka, hogy változtasson: az infláció a toleranciasávban van, és a devizaárfolyam is stabil.
A piac által tavaly év végén árazott 10-11 bázispontos csökkentés is csak azért merült fel, mert a globális lazító hullám nyomást gyakorolt a jegybankra. Azonban elemzők pedzegetik, hogy szükség lehet a lazításra: ha az amerikai gazdaság lassul, a kanadai is fog, a Fed kamatcsökkentése pedig lépéskényszerbe hozhatja a kanadai intézményt.
A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság pénteki számában
