Erős a piaci nyomás a jegybankokon

A laposan megnőttek a globális kamatcsökkentési várakozások az elmúlt hetekben. A piaci konszenzus szerint a világ hét legnagyobb jegybankja összesen 205 bázisponttal vághatja meg az irányadó rátákat, míg tavaly év végén csak 64 bázispontnyi kumulált csökkentést áraztak. Szinte minden nagyobb jegybank figyelmeztetett az elmúlt hetekben: lefelé mutató kockázat a járvány, amely az ellátási láncokon keresztül számottevő reálgazdasági kárt is okozhat, visszavetheti a nemzetközi kereskedelmet és a globális növekedést. Egyes elemzők szerint ez már monetáris válaszért kiált. Konzervatívabb szakértők azonban úgy gondolják, hogy a monetáris politikának nem feladata átmeneti piaci sokkokkal birkózni.

Az Egyesült Államokban a kereskedők jelenleg legalább két kamatcsökkentést áraznak még az idén, pedig a legutóbbi dot plot szerint egész 2020-ban változatlanok lesznek a kamatok. A prognózis szerint a mostani eladási hullámban tovább zuhannak az állampapírhozamok, amelyek így is két-három éves mélyponton vannak, a részvénypiacokról pedig menekítik a tőkét. A piac ugyanakkor a március–áprilisra betervezett kamatvágást már szinte teljesen beárazta. Jerome Powell Fed-elnök egyelőre magabiztos: szerinte épp megfelelők a monetáris kondíciók, a körülmények lényeges változása esetén majd lép a jegybank. A kanadai központi bank 2018 ősze óta változatlanul tartja az 1,75 százalékos kamatszintet, és eddig nem is volt különösebb oka, hogy változtasson: az infláció a toleranciasávban van, és a devizaárfolyam is stabil. A piac által tavaly év végén árazott 10-11 bázispontos csökkentés is csak azért merült fel, mert a globális lazító hullám nyomást gyakorolt a jegybankra. Azonban elemzők pedzegetik, hogy szükség lehet a lazításra: ha az amerikai gazdaság lassul, a kanadai is fog, a Fed kamatcsökkentése pedig lépéskényszerbe hozhatja a kanadai intézményt.

Az Európai Központi Bank esetében hétfőn ugrottak meg a kamatvágási várakozások. A piac 50 százalékra árazza, hogy tíz bázisponttal csökkent júliusban a jegybank, mivel azzal számol, hogy a nagy élőmunkaigényes ágazatokon, különösen a gépjárműiparon és a szállítmányozáson keresztül a járvány érzékenyen érinti az euróövezeti gazdaságot. Egy hete még csak 35 százalék volt a várakozás. Ez óriási pálfordulás: az év elején még arra spekuláltak a kereskedők, hogy a becsültnél jobban halad a gazdaság talpra állása, és talán jövőre szigorítani kezd a jegybank.

A Bank of England háza táján még nem látni jelentősebb reakciót, egyelőre csak azért aggódnak, hogy a zuhanó olajárak megint 1 százalék alá nyomják az inflációt. Egyelőre egy kamatvágást áraz a piac, de a britek esetében a jelenlegi helyzet hatásait nehéz elválasztani a Brexit okozta bizonytalanságtól. Hasonló a helyzet Japánban: ott egyébként is terítéken van a további lazítás. Az országban nincs infláció, minimális a GDP-növekedés, a hatalmas fiskális csomaggal és a felduzzasztott jegybanki mérleggel sem tudták ösztönözni a gazdaságot. Már tavaly is téma volt, hogy a jegybank mikor és mennyit lazít, a gond az, hogy a kamatok már így is mélyen a negatív tartományban vannak.

Az ausztrál és új-zélandi jegybank hasonló cipőben jár: januárban még azt mondták, hogy a járvány nem módosítja elképzeléseiket a monetáris irányvonalról, tegnapra már jelentőssé vált a piaci nyomás: hamarosan mindkét intézmény kamatot vághat. A kiesés éppen a legfontosabb piacaikat érinti, Kínát, Dél-Koreát és Japánt: mindkét ország nagymértékben függ a távol-keleti exportőröktől.