Jelentősen gyorsult az infláció üteme
Januárban 4,7 százalékra emelkedett az éves alapon mért fogyasztói árindex – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Decemberben csupán 4 százalék volt a mutató, a havi alapon számolt drágulás 0,9 százalékos volt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésében szereplő előrejelzés és a Világgazdaság elemzői konszenzusa egyaránt 4,3 százalékos drágulási ütemet várt. Az alapfolyamatok erősödését jelzi, hogy a maginfláció a decemberi 3,9 százalékról 4 százalékra emelkedett, az adószűrt mutató pedig 3,5 százalékról 3,7 százalékra nőtt.
A decemberi Inflációs jelentés óta erősödtek az inflációs kockázatok, ezért 4,6 százalékos fogyasztói árindexet vártunk, ehelyett 4,7 százalék lett a mutató – reagált a KSH adatára Nagy Márton, az MNB alelnöke. Februárban 4,6, márciusban pedig 3,7 százalék lehet a fogyasztói árindex. Nagy Márton kijelentette: „Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a toleranciasávba, az öt-nyolc negyedéves előrejelzési horizonton stabilizálódjon, amennyiben szükséges, a monetáris politikai eszköztár minden eszközét felhasználjuk.” Ugyan az inflációs adatra nem reagált az euró-forint árfolyam – azt a piac feltehetően már beárazta az elmúlt hetek-
ben –, az MNB alelnökének szavaira a 340 forinthoz közeli szintről 338 körülire erősödött a kurzus, majd korrekció után a 337-es szintet célozta meg.
„A devizakamatcsere-ügyletek (FX-swap) állományának csökkentése tudatos döntés volt az elmúlt hetekben, a következő időszakban a bankrendszer likviditásának további csökkenése várható” – tette hozzá a jegybank alelnöke. Az MNB három hónapos átlagban vizsgálja a kiszorítandó likviditást, így a monetáris tanács által meghatározott állomány teljesül majd. Keddi lapszámunkban írtunk arról, hogy az FX-swapok állománya 12,4 százalékkal – 283 milliárd forinttal – csökkent január eleje óta, amit az MNB eddig a kiszorítandó likviditással indokolt, és elutasította a monetáris politika szerepét. A swapállomány csökkenésével párhuzamosan a három hónapos bankközi kamatláb 0,16 százalékról 0,42 százalékra emelkedett.
„Kikezdheti a jegybank hitelességét, ha nem reagál érdemben a jelentősen a cél fölött alakuló inflációra” – értékelte az adatokat lapunk kérésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az elmúlt egy év adataiból látható, hogy a monetáris politika enyhe normalizációjára lenne szükség ahhoz, hogy az infláció visszatérjen a 3 százalék közelébe. Németh Dávid hozzáfűzte: az infláció alakulásában fontos szerepük van a lakossági várakozásoknak, ezért kedvezőtlen, hogy egyre többen 4 százalék feletti, vagy akár 5 százalékos drágulási ütemmel kalkulálnak. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy a monetáris politika feladata az inflációs célhoz való visszatérés az alapfolyamatok visszafogásával. Ugyan az MNB már a február 25-én tartott kamatdöntő ülésen is szigoríthatna, ám Nagy Márton szavai arra utaltak, hogy a márciusi frissített előrejelzésekig az FX-swapokkal befolyásolják a monetáris politikát. Regős Gábor szerint kérdéses, hogy a forint árfolyamának alakulása lehetővé teszi-e, hogy megvárják az inflációs jelentést.
A KSH adatára reagáló elemzők az infláció visszatérését várják a toleranciasávba a következő hónapokban. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint április-május környékére térhet vissza a fogyasztói árindex a 3 százalék közelébe, az éves átlag 3,5 százalék lehet. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra számít, hogy az infláció nem éri el idén a 3 százalékot, az éves mutatót 3,6-ről 3,9 százalékra emelte. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint az éves infláció várhatóan meghaladja a 3,4 százalékot. Németh Dávid az év nagy részében 3,5–4 százalék közötti inflációra számít, ezért a 2020-as előrejelzését 3,5 százalékról 3,8 százalékra emelte.
