Közel öt százalékkal nőtt tavaly a GDP
A tavalyi negyedik negyedévben 4,5 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest, így 2019-ben 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Az utolsó három hónap dinamikája 0,3 százalékponttal volt kedvezőbb a Világgazdaság konszenzusánál, így annál az egész éves adat is 0,1 százalékponttal magasabb lett. A 2019-es október–decemberi időszakban szezonálisan és naptárhatással igazítottan 1 százalékkal bővült a GDP. A növekedést elsősorban a piaci szolgáltatások támogatták, az ipar és az építőipar viszont a korábbiaknál kevésbé.
A kormány 4 százalékról 3,5 százalékra vágta vissza a 2020-as növekedési várakozását – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A német autógyártók nehézségei a magyar iparra is átterjedtek, ugyanakkor az ágazat beruházásai javítják a teljesítményt. A leépítések egyelőre Nyugat-Európára terjedtek ki, magán- és uniós forrásból pedig további kapacitásbővítések várhatók. A pénzügyi tárca vezetője hangsúlyozta: az ipar lassulása figyelmeztető jel, az év második felére csökkent a lendület, ezért erre az évre óvatosabban kell tervezni. A magas bérkiáramlás és beruházások azonban magasan tarthatják a növekedést. A koronavírus hatása elsősorban a turizmusban és az ellátási láncokon keresztül lesz érezhető. „A világ sosem volt annyira eladósodva, mint most, ami Magyarország számára is súlyos veszélyforrás lehet” – hívta fel a figyelmet Varga Mihály. A tavaly elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv 2020-ban is támogatja a magyar gazdaságot abban, hogy az uniós átlagnál 2 százalékponttal jobban növekedjen. Ebben az évben öt munkanappal több lesz, mint tavaly, ami önmagában 0,3 százalékponttal javíthatja a dinamikát.
A bruttó hazai termék 4 százalékkal emelkedhet az idén – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte a koronavírus az első negyedévben átmeneti zavarokat okozhat az ellátási láncokban, a kínai értékesítésekben és turizmusban, de e zavarok a járvány csillapodása után a második negyedévtől gyorsan megszűnnek. A szakértő a tavalyi adatok kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság növekedési előnye 3,7 százalékpont volt az eurózónával és 3,4 százalékpont az EU-val szemben, így a vásárlóerő-paritáson mért GDP 73 százalékra emelkedett, és az idén elérheti a 75 százalékot. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője erre az évre 3,6 százalékos gazdasági növekedést vár, a lakossági fogyasztás erős maradhat, és bár a beruházások növekedése lassul, a külkereskedelem segítheti a bővülést. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője valamivel alacsonyabb, 3,4 százalékos idei dinamikára számít a kedvezőtlen külső környezet és a koronavírus hatásai miatt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője 3,8 százalékos GDP-növekedést jelzett előre, míg Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője 3,7 százalékost. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője is jelentősnek értékeli a koronavírus okozta bizonytalanságot, emiatt az idei bővülést 3,5–4 százalékra teszi.
