Magyarország vonzza a befektetőket

Sikeresnek ítéli a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) tavalyi teljesítményét a szervezet vezérigazgatója, Ésik Róbert, aki lapunknak elmondta, hogy 101 projekt esetében zárultak pozitívan a tárgyalások, ezeknek a beruházásoknak a befektetési volumene 5,35 milliárd euró, amely 24 százalékkal magasabb a 2018-as értéknél. A 101 beruházás nyomán csaknem 13,5 ezer új munkahely jön létre Magyarországon. A beruházások húsz szektorba érkeznek huszonegy országból. „Idén is vonzó Magyarország a befektetők szemében, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 137 beruházási projektről folytatunk egyeztetéseket, amelyek több mint 8,5 milliárd eurónyi potenciális befektetést jelenthetnek a következő időszakban” – emelte ki Ésik Róbert. Hozzátette, hogy egy ilyen tárgyalás fél, de akár másfél évig is eltarthat. Ha nem születik Magyarország számára pozitív befektetői döntés, nem kell feltétlenül lemondani a projektről, elképzelhető, hogy a tulajdonos elhalasztja a beruházást, vagy megváltoztak a piaci viszonyok.

Magyarország versenytársa általában a másik három visegrádi ország, illetve gyártási típusú projektek esetén Szerbia, Románia, Bulgária, de Marokkó vagy akár Costa Rica is, attól függően, hogy a nemzetközi nagyvállalatnak világszinten milyen a termelési hálózata. Üzleti szolgáltató központok esetében szintén a többi V4-es országgal, illetve Litvániával, Spanyolországgal, esetleg Portugáliával is versenyez Magyarország.

Tavaly Dél-Koreából érkezett a legtöbb működőtőke-befektetés (FDI) Magyarországra, a teljes beruházási volumen felét hozták. A HIPA vezérigazgatója szerint ebben meghatározó szerepe volt az elektromobilitás térnyerésének. Tavaly nyolc különböző nagyvállalat tíz beruházásról hozott döntést az akkumulátorgyártás területén. Ha ezt kiegészítjük azokkal a járműipari beruházásokkal, amelyek szintén az e-mobilitáshoz kötődnek, akkor a beruházási volumen 60 százalékát és az új munkahelyek 40 százalékát kapjuk. „Magyarországon a járműipar jelentős súlyt képvisel, és az ágazat jövője szempontjából a két fő trend az e-mobilitás és az önvezető járművek, tehát akkor járunk el helyesen, ha felkészítjük a szektort erre, és referenciákat szerzünk ezeken a területeken” – hangsúlyozta Ésik Róbert. Szerinte az elektromobilitás tekintetében kimondottan vonzó Magyarország, ami részben a stabilitásnak, a gazdasági és politikai kiszámíthatóságnak, valamint a külgazdasági fókuszú külpolitikának köszönhető. Maga az a tény, hogy Magyarország az egyetlen ország a kontinensen – Németországon kívül –, ahol mind a három német prémium-autómárka gyártási kapacitással rendelkezik, vagy fog rendelkezni, szintén kedvező, hiszen ezeknek a vállalatoknak a fő ügyfélkörük Európában ezekből a gyártókból áll.

A magas hozzáadott értékű szolgáltatóipari projektek is jelentős súlyt képviselnek, nem is annyira a befektetett tőkében, inkább a létrejövő új munkahelyek szempontjából. Tavaly a HIPA 14 szolgáltatóközpont-beruházásról állapodott meg, amelyek 2500 új munkahelyet teremtenek. Ezek nagyrészt olyan munkahelyek, ahova diplomás, több nyelven beszélő fiatalokat várnak, és ez azért is fontos, mert lehetővé teszik, hogy a frissen végzett egyetemisták a szülővárosukban, de legalábbis az országon belül maradjanak, miközben nemzetközi karriert építenek. A gyógyszeripar és az orvosieszköz-gyártás is jelentős ágazat a HIPA tevékenységében, Magyarország gyógyszeripari export tekintetében a világ top 20 országába tartozik, és a szektor több nagyvállalata kutatás-fejlesztési vagy üzleti szolgáltatási tevékenységek szempontjából is fontos célpontként tekint a hazai piacra.

A HIPA vezérigazgatója arról is beszélt, hogy szeretnék növelni a projektek területi diverzifikációját annak érdekében, hogy olyan térségekben is nagyobb számban jelenjenek meg a befektetők, ahol eddig kevésbé voltak jelen. Ezt elősegítik az infrastrukturális fejlesztések: épül például a 67-es és az M44-es út, így új területek válnak még könnyebben elérhetővé. Jelezte, hogy meg kell maradni annál a szemléletnél, amely szerint a hagyományos befektetők mellett a keleti nyitás országai is figyelmet érdemelnek. A globális gazdasági növekedés lassulását azonban nem lehet kizárni a jövőbe mutató számításokból. „Nemzetközi viszonylatban az FDI volumene csökkenő tendenciát mutat, tehát a nemzetközi tendenciákkal szemben sikerült elérni az elmúlt évek eredményeit. A német befektetők rendre arról számolnak be, hogy a magyarországi vállalatuk a gyártási hálózaton belül az egyik legjobb mutatókkal rendelkező egység. Ebből a szempontból jó esély van arra, hogy a növekedés kitart még a következő időszakban” – emelte ki Ésik Róbert.

A HIPA-nál arra számítanak, hogy a kelet-közép-európai régió vonzó és versenyképes marad a következő években is. A nemzetközi folyamatok hatással lehetnek a magyar gazdaságra is, de ha Magyarország adózási rendszere továbbra is az egyik legversenyképesebb marad Európában, akkor jó eséllyel meg tudja őrizni jelenlegi szerepét.

az elmúlt évek eredményeit