Nehéz időszakon van túl a söripar
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKihívásokkal teli év volt 2019 a magyar sörgyártók számára, hiszen két, a sörfogyasztás szempontjából fontos hónap, a május és az augusztus is lényegesen hűvösebb volt, mint a korábbi években – mondta a Világgazdaságnak Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártó Szövetség igazgatója. Kifejtette: ennek következtében a harmadik negyedévben már csaknem 3 százalékos visszaesést regisztráltak 2018 hasonló időszakához képest. A negyedik negyedévben tapasztalt kiemelkedő forgalom ezt valamennyire kompenzálni tudta, de így is azt mutatják az előzetes adatok, hogy a magyar sörgyárak csaknem 1 százalékkal kevesebb sört értékesítettek tavaly, mint tavalyelőtt. A szakember úgy látja, az időjáráshatáson túl további fontos tényező volt az olcsóbb, importból származó sörök megugró kiskereskedelmi forgalma.
A prémiumszegmens további növekedése kapcsán a sörszövetség igazgatója megjegyezte, hogy ez a sörreneszánsznak köszönhető általános európai trend, amelynek eredményeként egyre több fogyasztó válik hozzáértőbbé, tudatosabbá, végső soron igényesebbé. Ennek markáns jeleként Magyarországon a 2019-es piaci forgalom mintegy 25 százalékát már a prémium- és szuperprémium-termékek adták. A gyártói trendek közül Kántor Sándor kiemelte, hogy az ipar továbbra is nagy figyelmet fordít az ízesített és az ízesítetlen alkoholmentes sörök fejlesztésére. A termékpaletta ebben a szegmensben ma már majdnem olyan széles egyes országokban, mint a hagyományos söröké, a közeljövőben itthon is a széles alkoholmentes termékskála megjelenésére, illetve megerősödésére van kilátás.
A sörgyártásban is egyre meghatározóbb a fenntarthatóság, a sörszövetség igazgatója hangsúlyozta, hogy egyedül ebben az iparágban van még mindig forgalomban minden kereskedelmi szegmensben újratölthető csomagolás. Emellett az átlagos vízfelhasználás a sörgyártásban az elmúlt tíz évben a felére csökkent, Kántor Sándor szerint több európai sörgyár a közeljövőben eléri azt, hogy mindössze három liter vizet használjon fel egy liter sör előállításához. A további megtakarítás azonban már olyan technológiai módosításokat igényel, amelyek a gyártási költségek jelentős növekedését okozzák. A hazai sörgyárak számára elsődleges érdek a hazai alapanyagok felhasználása, amelyek részaránya 90 százalék feletti. A szakember szerint az nem kérdés, hogy Magyarország képes-e száz százalékban megteremteni a sörgyártás alapanyagait, az viszont nem biztos, hogy a termelőknek megéri a széles igénypaletta minden kicsi elemében jelen lenni.
A csomagolóanyagok újrahasznosítása terén európai cél, hogy 2025-ig a felhasznált alumínium legalább 50, illetve a műanyag minimum 70 százalékát hasznosítsák újra. A sörszövetség igazgatója kijelentette: az alumíniumdoboz-begyűjtő hálózat révén Magyarország már most 40 százalék feletti alumínium-begyűjtési és újrahasznosítási rátánál jár, a hálózat fejlesztésével 2025-re elérhető a cél. A műanyaghulladék kapcsán viszont úgy fogalmazott, hogy Európa-szerte kétféle megoldást is látnak, de mivel itthon egyelőre egyik sem működik hatékonyan, a célérték teljesítését biztosító új kormányzati ösztönzők megjelenésére számítanak.
Aktuális feladat az önkéntes címkézési kötelezettségvállalás is, eszerint 2022-ig egységesen jelenik meg a sörök csomagolásán az italok összetétele és tápértéke. Kántor Sándor hangsúlyozta: ez az európai és azon belül a magyar sörgyárak felelős alkoholforgalmazási gyakorlatának fontos része. A vállalás százszázalékos teljesítése érdekében a sörszövetség folyamatos segítséget nyújt tagvállalatainak.
A szövetségnek a Borsodi, a Dreher, a Heineken Hungária és a Carlsberg Hungary a tagja, de termelési adatait a Pécsi Sörfőzde is megosztja a szervezettel.
