További elbocsátások jöhetnek a közszférában

A kormány továbbra is a bürokráciacsökkentés politikáját folytatja, célunk, hogy kizárólag csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, amennyire feltétlenül szükség van – közölte a Világgazdaság megkeresésére a Miniszterelnökség. A tájékoztatás szerint tavaly 6800 álláshelyet szüntettek meg a minisztériumoknál, valamint a háttérintézményeknél, a közigazgatásban mintegy 25 ezren dolgoznak. A munkavállalók bére az elmúlt időszakban átlagosan 30 százalékkal nőtt, s az idén további mintegy 32 milliárd forintot szánnak a területi közigazgatásban dolgozók illetményének emelésére. A dolgozók a megemelt fizetésüket áprilistól, január 1-jéig visszamenőleg kapják majd meg, emellett ismét bevezetik számukra a cafeteriarendszert – részletezte a Miniszterelnökség.

Az összes hazai munkavállaló 29 százalékát a közszféra, 6,8 százalékát az államapparátus foglalkoztatja. A rendszer működtetése költséges, ez az arány régiós és uniós összevetésben is magas – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A közszféra állománycsökkentése mellett már többször felszólaló szakember szerint a teljesítményt előtérbe helyező bérgazdálkodásra, a közigazgatás digitalizációjára és a munkafolyamatok újratervezésével párhuzamos létszám-racionalizálásra továbbra is szükség van. A körültekintő és fokozatos leépítéssel ugyanis a VOSZ főtitkára szerint – a feszes munkapiaci viszonyok mellett – számottevő mennyiségű munkaerő szabadulhatna fel a magánszektor számára. Erre pedig a versenyszférának a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szüksége is lenne: bár a betöltetlen álláshelyek aránya 2018 harmadik negyedéve óta csökkenő tendenciát mutat, a számuk továbbra is bőven ötvenezer fölött alakul.