Zöldakciótervet jelentett be Orbán Viktor

Magyarország 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-semleges lehet a kormány által a napokban elfogadott klímavédelmi akcióterv megvalósításával, a 2050-es cél pedig a teljes szén-dioxid-semlegesség – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a tegnapi évértékelő beszédében. Mint hangsúlyozta, veszélyes évek jönnek: klímaválság fenyeget, és az európai gazdaság felett is felhők gyülekeznek. A miniszterelnök kiemelte: szigorúan kell fellépni a nagymértékben szennyező multinacionális cégekkel szemben, elvárás, hogy korszerű technológiát használjanak. A kkv-szektornak 32 milliárd forint jut majd az energiatermelés korszerűsítésére. Az állam támogatja az elektromos autók elterjedését, de „szeretnénk, ha nem csak a gazdagoknak lehetne ilyen autójuk”. Városi célra csak elektromos buszokat lehet vásárolni, a naperőművek kapacitását pedig meg kell hatszorozni. A bevezetendő zöldállamkötvény bevételét az állam csak klímavédelemre fordíthatja majd. A tervezett klímavédelmi intézkedések között Orbán Viktor felsorolta az egyszer használatos műanyagok betiltását, a visszaváltható üveg- és műanyag palack bevezetését és folyóink megvédését. „Minden újszülött után tíz fát ültetünk, így Magyarország 27 százalékát erdő borítja majd 2030-ra” – közölte.

A négygyermekes anyák szja-kötelezettség alóli mentessége negyvenezer családon segít, e lehetőséget a háromgyermekes anyákra is ki kellene terjeszteni – tért át a gazdaságvédelemre a kormányfő. Az e téren eddig meghozott intézkedéseknek köszönhetően a házasságkötések csúcsra emelkedtek, a válások csökkentek, több mint száz­-

ezren jutottak babaváró hitelhez, ám a népesség még csökken. Bár a vágyott gyermekek aránya a 2010-es 60-ról 70 százalékra nőtt, de van még e téren teendő. Olyan országot kell építeni, amelyben jobban jár az, aki gyermeket vállal, de kérdés, lesz-e rá pénz. Orbán Viktor szerint az ingyenes KRESZ-vizsgát a kismamáknak is biztosítani kellene.

Az eurózóna növekedése megállt, ami Magyarországnak is rossz hír, ugyanis a magyar termékek 85 százalékát ott adjuk el – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Aggasztó továbbá, hogy nyugaton nőni kezdett a munkanélküliség, így valószínűleg a magyarországi munkahelyeket is meg kell védeni. Orbán Viktor kijelentette: „A kisvállalkozói és a munkát terhelő adót csökkenteni fogjuk, és megőrizzük a nyugdíjak értékét.” A munkahelyeket korszerűsíteni is kell, a digitalizáció kihívásainak megfelelően. Európa sem katonailag, sem a kutatás-fejlesztés terén nem veszi fel a versenyt az Egyesült Államokkal, ezen változtatni kell. Olyan együttműködésre van szükség az uniós tagállamok között, amelyben egymással is egészségesen versengenek. Orbán Viktor aláhúzta: csínján kell bánni az euró bevezetésével, ne üljünk fel olyan vonatra, amelyről nem tudjuk, hogy hova megy.

Elemzői és szakértői reakciók

Parragh László: kulcsfontosságú a képzés

A miniszterelnök által tartott nagy ívű beszédben elhangzott kezdeményezések abszolút előremutatók – értékelt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Ám az Parragh László szerint is nagy kérdés – ahogyan a kormányfő is megfogalmazta –, hogy ezek mikorra épülhetnek be a magyar gazdaságba. Osztja a miniszterelnök álláspontját, amely szerint a magyar gazdaság 2010–2019 között az aranykorát élte. Az MKIK elnöke szerint a magyar cigányság a hazai ipar számára tartalék, de arra figyelni kell, hogy a rendelkezésre álló képzések mennyire készítik fel a munkaerőt arra, hogy helytálljon a reálgazdaságban. Az euró bevezetését Parragh László szerint makrogazdasági szempontból ma semmi nem indokolja, de figyelmen kívül sem lehet hagyni a kérdést. „A forintárfolyam nem túl szerencsés, de ez már közkeletű téma” – tette hozzá. | H. F.

Németh Dávid: a részletek az érdekesek a megvalósításban

Hosszú távon lehet hatásuk az elhangzott bejelentéseknek, de az átállásra – például az energia területén – időt kell hagyni – kommentált a K&H Bank vezető elemzője. Németh Dávid kiemelte a zöldállamkötvényt mint új elemet, amely illeszkedik a fenntarthatóság modelljébe. „Jó hívószó lehet, a részletek – mint a futamidő és a kamatozás – lesznek igazán érdekesek. Gyaníthatóan forintalapú lesz, és a lakossági források bevonását szolgálhatja elsődlegesen” – mondta. A zöldkötvénynél szerinte fontos, hogy az hogyan különül el a MÁP Plusztól. Jelzésértékű lehet, hogy a miniszterelnök nem beszélt a nyugdíjkötvényről, és a nyugdíjak reálértékének megtartására tett ígéretet. Ez azt valószínűsíti, hogy a nyugdíjemelés inflációkövető marad. A csed százszázalékosra emelése a 2021-es költségvetésben jelenhet meg. | H. F.

Kovács Árpád: több intézkedés is a növekedésen múlik

Akkor teljesülhet költségvetési oldalról a juttatások és az ingyenes programok kiszélesítése, ha a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi – figyelmeztetett a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád úgy fogalmazott, hogy egy felelős kormány csak a bővülésből költekezhet, az eladósodás kockázata nem vállalható. „Amennyiben 3,5-4 százalék körül marad a GDP-plusz, akkor jó esély van a célkitűzések magvalósulására” – jegyezte meg. Szerinte számolni kell azzal, hogy eltűnik az az 1-2 százaléknyi hátszél, amely a világgazdasági körülményeknek és az uniós forrásoknak köszönhető. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a szóban forgó kormányzati lépések termőre fordulhatnak a gazdaság számára, a környezetvédelem pedig szintén befektetés. „Míg 2010-ben a saját erő mínusz 1 százalék volt, és minden növekményt külső forrásoknak köszönhettünk, most 3 százalék. A sérülékenységünk tehát jóval kisebb” – emelte ki. | H. F.

Essősy Zsombor: Magyarország vonzó a külföldi tőke számára

Általánosságban igaz, hogy Magyarország vonzó célország a külföldi tőke számára – Essősy Zsombor, a Mapi Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója szerint. Úgy látja, hogy a keleti befektetések megerősödése mellett a nyugat-európai érdeklődés is változatlanul megmaradt, főleg mivel a hazai bérsáv nagyjából harmadával kedvezőbb, mint tőlünk nyugatabbra lévő. „A befektetések nagy számára büszkék lehetünk, de ezek a GDP-ben vagy például a kivitelben kettő-négy év leforgása alatt jelenhetnek meg érdemben” – húzta alá. Arra is kitért, hogy a technológiai fejlesztés lehetősége a mostani pénzügyi környezetben adott, ám kiemelt figyelmet érdemel a munkaerő képzése is. Mivel már több embert nehéz bevonni a piacra, a feladat az, hogy a foglalkoztatottak jelenlegi számával érjen el az állam magasabb termelést a GDP-növekedés érdekében. „Hatékonyság kell, és a készségek fejlesztése” – hangsúlyozta. | H. F.

Perlusz László: tovább kell faragni az adóéken

Örvendetes, hogy klímapolitika külön is figyelmet szán a mintegy félmillió kkv-re – mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Perlusz László. Úgy véli, hogy mivel a legkisebb cégeknek kevés a forrásuk a technológiafejlesztésre, és az amortizáció megoldása is nehézkes, ha e vállalkozások energiaigényét az állam támogatja, azzal hozzájárul a szegmens termelékenységének növeléséhez. A kormány segíti a legkorszerűbb technológiák elterjedését például a járműiparban, ezzel támogatva a magyar GDP gyorsabb bővülését az uniós magországokhoz képest. Üdvözölte a kkv-kör adóterhének csökkentésére és a munkához kapcsolódó adók mérséklésére vonatkozó ígéreteket, mert az adóék szűkítése az egyik leghatékonyabb eszköze a munkahelyek megvédésének. „A hatéves bérmegállapodás negyedik évében a trend kedvező, de még intenzívebb csökkentés kell” – mondta. | H. F.