Zsinórban a harmadik kiemelkedő évét zárta az építőipar

Hektikus évet zárt az építőipar, az ágazat tavalyi havi teljesítménymutatói 2,7 és 67,4 százalékos növekedést jelezve széles skálán mozogtak. A termelési érték éves bővülését az év során 20–30 százalék közé várták az elemzők. Végül a szerény, az egy évvel korábbit mindössze 2,7 százalékkal meghaladó decemberi építőipari növekedés után 2019-ben 21,7 százalék lett az előző évhez mért bővülés a KSH tegnapi gyorsjelentése szerint. A tavalyi termelési érték mindezek nyomán meghaladta a 4,4 ezermilliárd forintot, ami 1,1 ezermilliárddal több a 2018-as eredménynél úgy, hogy az építőipar termelőárai éves szinten 9,7 százalékkal emelkedtek az utolsó negyedév szolid, alig 1,7 százalékos drágulásával együtt is.

Az év utolsó hónapjára az addigi dinamikus bővülés kifulladt az építőiparban, amelynek ágazatai közül az épületek építésénél 10,6 százalékos a visszaesés, az egyéb építmények építésében viszont már 29,3 százalékos növekedés mutatkozott. A speciális szaképítés 3,4 százalékkal mérséklődött decemberben. A vállalkozások szerződésállománya 10,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 38,9 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké viszont 20,7 százalékkal csökkent.

Az idei évre az ágazatra vonatkozó várakozások egyöntetűen az előző három évinél jóval szerényebb volumenű, legfeljebb 10 százalékos bővülésről szólnak. „Bár a decemberi adat erőteljes lassulásra utal, az építőiparban a rendelésállományok alapján folytatódhat a növekedés” – vélte Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette, hogy hosszabb időtávon nézve az adatokat a szektor behozta a lemaradását, és kiemelkedő teljesítménye a GDP-növekedésben is fontos szerepet játszott. „2015-höz képest 58,1 százalékkal bővült az ágazat teljesítménye, és ezzel a magyar építőipar növekedési üteme ebben az időszakban Európában az első helyen áll” – mutatott rá Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője, aki 2020-ra a magas bázis miatt már csak 6 százalék körüli növekedést vár, alapvetően felfelé mutató kockázatokkal. Szerinte az iparági volatilitás miatt jelentősek a bizonytalanságok.

Az építőiparban folytatódó béremelkedésre és fehéredésre, illetve hatékonyságnövelő beruházásokra lehet számítani. A szakképzett munkaerő egy részének visszaáramlására is van esély, amitől enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát. Az ágazat teljesítményére a fékeződő irodaház- és lakásépítések viszont negatívan hathatnak.