Áprilisban nagyot esett az élő sertés ára

Több termelő és az ágazati szakmai szervezetek képviselői is megerősítették a Világgazdaság értesülését, amely szerint – a húsvét körüli 530-550 forint után – bőven 450 forint alá esett az élő sertés kilónkénti ára. A megkérdezett termelők abban reménykednek, hogy két-három hét múlva ismét emelkedő pályára lépnek az árak. A reményt az táplálja, hogy addigra talán érezhetően beindul Európából Kína felé a sertéshúsexport. A sertéshizlalók ugyanakkor attól tartanak, hogy a koronavírus hatásainál súlyosabb lesz a magyarországi házisertés-állományban eddig ugyan ki nem mutatott, de a vaddisznókban jelen lévő afrikai sertéspestis által okozott kár.

A húsfeldolgozó cégek kénytelenek voltak lépni, mert súlyos értékesítési nehézségekkel kell szembenézniük. Iparági források szerint a nyugat-európai HoReCa-szektor leállása miatt felhalmozódott hús az utóbbi időszakban Magyarországon is megjelent. Egyes kiskereskedelmi láncok 900 és 1000 forint közötti áron kínáltak az akciós importból – főként Spanyolországból, Németországból, Lengyelországból és Belgiumból – érkező tőkehúsokat. A sertésárcsökkenés – ami egyébként az itthon irányadó német áraknál is bekövetkezett – az erre adott válaszreakció. A húspiacon is abban bíznak, hogy néhány hét alatt megszűnik ez az importnyomás, részben a nyugat-európai HoReCa-hús ottani kiskereskedelmi fogyásával, részben pedig a kínai export beindulásával.

Hosszabb idővel számol Horváth István, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke. Szerinte például a spanyol sonka- és húsforgalom 40 százaléka épült a turizmusra, de az olasz és a francia sertésszektornak is nagy az idegenforgalmi kitettsége, márpedig a turisztikai szektor nem néhány hét múlva indul újra. Ő úgy véli, hogy a következő három-hat hónapban folyamatosak lesznek a piaci zavarok.

A sertéstartóknak a jelenlegi ár még nyereséget biztosít. Horváth István szerint az extrán magas ár arra volt jó, hogy sokan fejlesztésekbe, a telepek korszerűsítésébe forgathatták vissza a profitot. Mivel egyre nagyobb a nyomás a német, holland, dán és újabban már a lengyel termelők részéről, ezért itthon is egyre korszerűbb telepeken, kevesebb élőmunkával és nagyobb hatékonysággal kell a sertést tenyészteni: szükség van a nyereséges termelésre, hogy ne maradjanak el ezek a fejlesztések.

Fontos cél továbbá a még a magas árak időszakában is folyamatosan csökkenő kocalétszám növelése – mondta a VHT-elnök. Most nagy mennyiségű malac érkezik importból, de ezt szeretnék kiváltani hazai hízóalapanyaggal. Némileg javíthat a sertéstartók helyzetén, hogy a román sertéságazat továbbra is küzd az afrikai sertéspestis által okozott hízóhiánnyal, ezért Románia már jó ideje jelentős vevő a magyar disznókra.