Fejük tetejére álltak a bevásárlókosarak
A tényleges infláció valamivel magasabb lehetett a válság eddigi tartama alatt, mint amennyit a fogyasztói árindex mutat – mondta a Világgazdaság kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Igaz, hogy az üzemanyagárak zuhanása lehúzza a hivatalos adatot, azonban a korábbinál sokkal kevesebbet tankolnak. A szakértő hozzáfűzte: egyes élelmiszerekből eközben jóval többet vásárolunk, ezek drágulása pedig meghaladja a fogyasztói árindex alakulását.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyének vásárlási szokásai még békeidőben is nagyban eltérnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói kosarától. A statisztikai hivatal weblapján található módszertani leírás szerint a fogyasztói kosarat a két évvel korábbi vásárlások alapján állítják össze, így az idei árfelírás tényezőit a 2018-as fogyasztás alapján határozták meg. Virovácz Péter hangsúlyozta, hogy az árfelírás terén jelentős kihívásokkal szembesül a KSH, mert a bezárt boltok árait nem lehet begyűjteni. Így vélhetőleg a korábbi adatokból indul ki, miközben ezek a cikkek az újranyitás után várhatóan olcsóbbak lesznek. A tartós élelmiszerek, a tisztítószerek és az egészségügyi termékek ára viszont nagyot emelkedett. Sokkal többet is vásárol a lakosság ezekből, mint amennyi a fogyasztói kosárban szerepel. Az ING Bank elemzője aláhúzta: a tényleges fogyasztói kosár értéke gyorsabban emelkedhetett, mint a statisztikai hivatal mutatója.
A magas bázis és az üzemanyagárak bezuhanása következtében áprilisban a fogyasztói árindex
3 százalék közelébe süllyedhetett – jelentette ki Virovácz Péter. A magas keresletet generáló termékek drágulása továbbra is gyors maradhat, ami részben ellensúlyozhatja az üzemanyagok áresését. Ha a tényleges értékváltozást vizsgálnánk, gyorsuló pénzromlást látnánk. Az elemző felsorolása szerint a házon kívüli étkezés, a szolgáltatások (kivéve hírközlés, egészségügy), a járművek és üzemanyagok iránti kereslet zuhanhatott jókora mértékben, míg az élelmiszerek, a hűtőszekrények, a fagyasztók, az egészségügyi cikkek és a hírközlési, egészségügyi szolgáltatások iránt nőtt az érdeklődés. Suppan Gergely figyelmeztetett: a ruházati cikkek iránti csökkenő keresletet csak részben ellensúlyozhatta az online kereskedelem felfutása. A számítógépek, webkamerák, laptopok ugyanakkor slágertermékké avanzsáltak a korlátozások bevezetése után, így a tartós fogyasztási cikkek 7,7 százalékos súlya a valóságban valamivel emelkedhetett. A kieső jövedelmek miatt azonban hosszabb távon a kategória zsugorodása várható. A kereskedelmi egységek bezárása és a bizonytalanság miatt erősen eshetett a lakberendezési termékek iránti kereslet is. A szórakoztatóipar és a turizmus a válság kezdete óta gyakorlatilag megszűnt, itt az áresés mértéke csak az újraindulás után állapítható meg. A Takarékbank vezető közgazdásza szerint a tényleges fogyasztói kosár a következő hónapokban is jókora változásokon mehet keresztül.
