Gyors magyar kilábalásra számít az IMF

T avaly ősszel még a magyar GDP 3,3 százalékos idei növekedését várta a Nemzetközi Valutaalap (IMF), ám a koronavírus gazdasági hatásai miatt 3,1 százalékos csökkenésre rontotta az előrejelzését – derült ki a nemzetközi szervezet közleményéből. A visszaesés után gyors felpattanást vár az IMF, hiszen 2021-ben már 4,1 százalékos bővülés szerepel a Magyarországról szóló prognózisban, ami arra utal, hogy V alakú lehet a válság hazánkban. A régió többi országában azonban nem ennyire optimista a valutalap. Bár Csehországban is meghaladhatja az újbóli növekedés a visszaesés mértékét (mínusz 6,5, illetve plusz 7,5 százalék), Lengyelországban (mínusz 4,6 és plusz 4,2 százalék), Szlovákiában (mínusz 6,2, plusz 5) és Romániában (mínusz 5, plusz 3,9) is kisebb lehet a felpattanás mértéke, illetve elhúzódó válsággal kalkulál a szervezet. Érdemes megemlíteni Horvátországot, ahol a GDP 9 százalékkal zsugorodhat az idén, amit csupán 4,9 százalékos növekedés követhet, vagyis szintén lassabb lehet a kilábalás. Eközben a magyar gazdaságpolitika által kitűzött célokban szereplő Ausztriában az IMF szerint az idei év 7 százalékos visszaesést hozhat, amit 4,5 százalékos bővülés követhet.

A költségvetés szűk mozgásterével és a finanszírozás várhatóan megugró költségeivel kell szembenéznie Magyarországnak a következő időszakban – olvasható a valutaalap szűkszavú fiskális értékelésében. Az éves átlagos infláció 2020-ban 3,3 százalék lehet Magyarországon, jövőre pedig 3,2 százalékra mérséklődhet a fogyasztói árindex. A folyó fizetési mérleg a tavalyi, GDP-arányosan mínusz 0,8 százalékról valamennyit javulhat, mínusz 0,1 százalékos lehet, majd jövőre mínusz 0,6 százalékra süllyedhet. A környező országokhoz képest aránylag kedvező GDP-várakozások összefügghetnek a munkanélküliségi adatokkal, ugyanis az IMF prognózisa szerint a tavalyi 3,4 százalékról mindössze 5,4 százalékig kúszhat fel az idén a mutató, amely ráadásul 2021-re ismét 4 százalékra eshet. Fontos tudni, hogy a magyar közgazdászok a korábbi gazdasági struktúrában gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságnak feleltették meg a 4 százalék alatti munkanélküliséget, kérdés, hogy a válság utáni új szerkezet mellett is megállja-e majd a helyét ez a korábban széleskörűen elfogadott állítás.

A felzárkózó országok hajthatják a növekedést

A világgazdaság 3 százalékkal zsugorodhat 2020-ban, ami 6,6 százalékponttal rosszabb a korábbi prognózisban szereplő várakozásnál – derült ki az IMF jelentéséből. Jövőre 5,8 százalékos felpattanás várható, ami mindössze 2,4 százalékkal magasabb a tavaly októberi előrejelzésnél. Európa, ezen belül az euróövezet, az Egyesült Államok és a többi fejlett ország is elhúzódó válsággal nézhet szembe, amit az mutat, hogy a 2021-es növekedési kilátások jóval alacsonyabbak az idén várható visszaesés mértékénél. Fordított a helyzet a feltörekvő és a fejlődő országok esetében: az 1 százalékos visszaesést 6,6 százalékos bővülés követheti. A két egymilliárd feletti népességű ország – Kína és India – gazdasága ráadásul már az idén is 1–2 százalék közötti növekedést produkálhat, amit rendkívül gyors dinamika követhet, a kínai GDP például 9,2 százalékkal emelkedhet jövőre. Az alacsony kamatszint és a jól működő egészségügy segítheti a fejlett országokat a kilábalásban, az euróövezet egyes országaiban azonban különösen erőteljesen csapott le a vírus, ezért a válság is hosszabb lehet. | VG