Az aszály miatt az ókészletek árai emelkednek, több helyen a jó minőségű búza ára elérte a tonnánkénti 60 ezer forintot – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Viszonyításképp: a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint február utolsó hetében még 54,9 ezer forint volt az étkezési búza átlagára. A GOSZ-elnök szerint az áremelkedésben közrejátszik az
euróval szemben gyenge forint, és az is, hogy nagy a kereslet. Az eladók ugyanakkor elkezdtek tartalékolni, a gabonatételek felkínálása lassult – tette hozzá.
Az viszont ennek ellenére továbbra is megy, igaz, sok esetben döcögősen – mondta Petőházi Tamás. Gondot okoz például, hogy a kamionok nehezebb határátlépése miatt a forgalom egy része átterelődött a vasútra, a vasúti logisztika pedig sok termelő számára bonyolult. Például a Borsod megyei termelőknek Hatvanban kellene berakodniuk, amit sokan nem vállalnak.
Az aszály egész Európára jellemző, és a világpiacot is az időjárás mozgatja. Hosszabb távon az lesz a kérdés, hogy az alacsony kőolajárak magukkal húzzák-e a gabonaárakat. A GOSZ szakértői szerint ez nem fog megtörténni, nem a kőolajár, hanem a kereslet lesz a meghatározó. Most a világon hasonló folyamat zajlik, mint a háztartásokban márciusban, vagyis mindenki tartalékolni próbál, az alacsony önellátási szintű országok intenzíven keresik a gabonát – mondta a GOSZ-elnök. Ez egyelőre a fizikailag meglévő készletekre vonatkozik, az új termésnél még kivárnak a piaci szereplők. Itt az látszik, hogy mindenki nagy amplitúdójú mozgásra számít, de Petőházi Tamás szerint csupán az tűnik biztosnak, hogy a kereslet fennmarad.
Itthon a gazdálkodók az évszázad harmadik legszárazabb áprilisát voltak kénytelenek elviselni – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból. A GOSZ szerint a talajból továbbra is 30–80 milliméter víz hiányzik. Pedig jól indult a szezon, hiszen ősszel optimális körülmények között tudták elvégezni a gazdálkodók a talajmunkákat és a vetést, és – a hótakaró hiánya ellenére – a tél is hozott elegendő csapadékot. A már több mint két hónapos vízhiányt viszont már minden növény kezdi megsínyleni. A GOSZ-elnök szerint az őszi vetésű kalászosoknál – hiába vészelték át jól a telet – 15–30 százalékos terméskiesés akkor is várható, ha most jelentősebb eső érkezik, így legjobb esetben közepes termés várható.
A leginkább sérülékeny állapotban a tavasszal vetett növények vannak, mivel nincs csapadék a fejlődésükhöz, és a szárazságban a növényvédelem is kevésbé hatékony, a gyomokat sem lehet elpusztítani. (A tavaszi munkákról bővebben a 14. oldalon.) Az lenne a legjobb, ha a következő két hétben kétnapos áztató esők jönnének – mondta Petőházi Tamás, a meteorológiai előrejelzések azonban nem ilyen májust vetítenek előre. A gazdálkodók azt tapasztalják, hogy a mostoha körülmények között nem egységesen keltek ki a kukorica- és a napraforgó-állományok. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a korábban kikelt növény elnyomja a fejlődésben lemaradtat, ami miatt a tavalyi vetésű növények terméskilátásai is borúlátásra adnak okot – igaz, ezeknél a következő hetek esetleges esőzései javíthatnak a helyzeten.
