Elsősorban a tech szektor, de az amerikai gazdaság több kulcsfontosságú területének képviselői is élesen ellenzik, hogy ez eredeti októberi határidő szerint az év végéig érvényben marad a rendelet, amely tiltja az úgynevezett H-1B, H-2B és L típusú vízumok kiadását. Az első a képzett külföldi munkaerőre vonatkozik, a második a szezonmunkásokra, a harmadikat pedig azoknak a menedzsereknek és speciális szakterületen dolgozóknak adják, akiket vállalaton belül akarnak áthelyezni – ez a multinacionális cégeket érinti. Kiterjed a tilalom a kulturális cseréket biztosító J típusú vízumokra is, viszont több ágazat mentesül, így például az élelmiszeripar, valamint a járvány elleni küzdelemben részt vevő egészségügyi dolgozók.
A rendeletet Trump hétfőn írta alá, mától lép életbe, és a kormányzat reményei szerint mintegy 525 ezer munkahelyet nyit meg amerikai munkavállalók előtt – bár azt nem tudni, honnan vették ezt a számot. A döntést ugyanis azzal indokolják, hogy védeni kell az amerikai dolgozók érdekeit, biztosítani az elsőbbségüket a koronavírus-járvány gazdasági következményeiből történő kilábaláskor.
A Fehér Ház szerint a lépés segíti majd a gazdaság talpra állását, de ezt sokan vitatják, köztük a kereskedelmi kamara és a tech szektor is. A Google, a Twitter és az Amazon már aláírása után bírálta a rendeletet, amelyet rövidlátónak tartanak. „A bevándorlás óriási mértékben járult hozzá Amerika és a Google gazdasági sikeréhez” – emlékeztetett Sundar Pichai vezérigazgató. A Twitter közleménye szerint a döntés „alapvetően károsítja az amerikai gazdaság erejét”, a Facebook pedig emlékeztetett, hogy „a magasan képzett külföldi szakemberek kritikus szerepet játszanak”. Egyet nem értését fejezte ki a Tesla vezérigazgatója is, aki a Twitteren azt írta: „Személyes tapasztalataim szerint ezek az emberek képességeiknek köszönhetően munkahelyeket teremtenek.”
Elsősorban a tech cégek figyelmeztettek már az eredeti tilalom meghozatalakor, hogy milyen súlyos károkat okozhat az amerikai versenyképességnek, ha a magasan képzett munkaerő az Egyesült Államok helyett máshová, például az Európai Unióba vagy Kínába vándorol.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
