Az MNB szerény növekedésben bízik
A legfontosabb exportpartnereink a járványgörbe leszálló ágába kerültek, megkezdődött az érintett országok gazdasági nyitása, ezekben az országokban is elindulhat a várt élénkülés. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Deep Knowledge Group adatai alapján arról számolt be, hogy a kelet-közép-európai régióban, benne Magyarországon nagyon jól sikerült kezelni a járvány hatásait (Magyarország a negyedik legjobb értékelést kapta). Reményre ad okot, hogy legfőbb exportpiacunk, Németország ebben az összevetésben a legjobb lett – elemezte Balatoni András, a jegybank igazgatója a jelentést bemutató tegnapi sajtótájékoztatón.
Jelezte: a magyar kiskereskedelmi forgalom zsugorodása a negyedik legcsekélyebb volt az Európai Unióban, és hasonlóan visszafogott volt az építőipar visszaesése is, itt a hatodik legjobb helyezést értük el. A jegybank ezért úgy véli, hogy a gazdaság felpattanásával az idén szerény, de még mindig pozitív tartományban lévő GDP-növekedésre számíthatunk, a bővülés a 0,3–2,0 százalékos sávba eshet – mondta a jegybank igazgatója. Ehhez az kell, hogy az állami beruházások nagymértékben felfussanak, és így – az NHP Hajrával és egyéb gazdaságélénkítő hitelprogramokkal és garanciákkal megtámogatva – 6-10 százalékos lehet a hitelbővülés. Az NHP Hajrá ezermilliárd forintra rúgó kihelyezéseinek 42 százaléka új beruházási hitel vagy lízingcélra felvett kölcsön lehet. Balatoni András szerint 1 százalékos vállalatiberuházás-növekedés 0,25 százalékos GDP-növekedést segíthet elő.
A jegybank igazgatója rámutatott: a gazdasági folyamatokat kettősség jellemzi, a visszafogott külső környezet mellett az idei növekedésben a belső kereslet válik meghatározóvá. Kifejtette: a vállalati hitelmoratórium hatására az idei évre tervezett 2500 milliárd forintos hiteltörlesztésből 1500 milliárd forint marad majd a cégeknél. Az idén a költségvetési deficit várhatóan 3,8 százalékra nő, a fiskális politika anticiklikus lesz. Az állami beruházások mértéke meghaladhatja a GDP 6 százalékát. A beruházási ráta továbbra is 28 százalék felett maradhat, ez lehet Európában az egyik legmagasabb.
A válság nyomán 100-150 ezer dolgozó veszíthette el az állását, ám ha a kereslet újból megélénkül, akkor e dolgozók kellő személyi hátteret biztosíthatnak a gazdaság növekedésének, így Balatoni András szerint 2021–2022-re ismét elérhető a teljes foglalkoztatás. A jogi feltételek is adottak ahhoz, hogy a munkaadók és a munkavállalók újratárgyalják a rendszeres béreket, a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset növekedését az MNB 6,5-7,5 százalékra valószínűsíti az idén. A háztartási hitelmoratóriumban az 1100 milliárd forint érintett összegből 600 milliárd forintnyi törlesztéstől szabadulnak meg a háztartások. Mindez a béremelésekkel együtt azt eredményezi, hogy a lakosság vagyonipozíció-javulásának aránya ismét két számjegyű lesz.
Az MNB azzal számol, hogy a moratóriumban megspórolt összeg 50-70 százalékát fogyasztásra költik majd a polgárok. Az MNB igazgatója úgy vélte: a moratórium a megtakarításoktól a fogyasztás felé tereli a lakosságot, ez lesz a gazdaság újraindulásának egyik eleme, így az idén 1,5 százalék körüli mértékben bővülhet a fogyasztás. Az MNB a korábban várt 2-4 százalékos növekedéshez képest 5-8 százalékos exportvisszaeséssel számol az idén, ezután ezen a területen jókora fellendülést várnak, a koronavírus mind a lakossági, mind a vállalati oldalon a készletek növekedését hozza magával.
Az MNB visszavette prognózisát, szerinte az adószűrt maginfláció Magyarországon csak 2022 környékére erősödhet vissza a 3 százalékos szint közelébe – jelezte Balatoni András.
A beruházási ráta továbbra is
28
százalék felett maradhat
