Beton helyett a vállalkozásokban lenne az uniós pénz helye
Országos szakmai fórumot indít a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a 2021–2027. évi európai uniós források tervezett felhasználásáról. A cél, hogy a kkv-szektor képviselőivel való egyeztetés eredményeképpen a szakpolitika első kézből ismerje meg a vállalati igényeket. Ezzel az MKIK alelnöke, Krizsán László szerint elkerülhető, hogy a pénzeket úgy költsék el, mint a Magyarország uniós csatlakozását követő két cikluson át. „Akkor betonba ömlött a pénz, nem a vállalkozói szektorhoz. A 2014–2020-as periódusban már jó irányba állt a felhasználás, és a korábbi 14-15 százalékos kkv-részesedés 60 százalékra ugrott. Most is egy jó találati arányú struktúra létrehozásán dolgozunk” – mondta. Az alelnök ugyanakkor nem számol azzal, hogy a soron következő uniós pénzügyi ciklus valóban elindul 2021-ben.
Parragh László, az MKIK elnöke a koronavírus-válság kapcsán arról beszélt, hogy a kamara kezdettől aszimmetrikus tehermegosztást javasolt, amelyből az állam, a munkáltató és a munkavállaló is kiveszi a részét. Ennek számos eleme visszaköszönt az állami programokban, jóllehet előzőleg széles kör vélte úgy, hogy egyedül a központi költségvetés feladata a megoldás. „Sikerült javítani a céges cash flow szintjét, minimalizálni a foglalkoztatás és a beruházási szint visszaesését.” A magyar kárenyhítő csomag a GDP-hez viszonyítva az Európai Unióban a harmadik legnagyobb, ezt a mértéket a büdzsé remélhetőleg kibírja, és nem üt vissza az inflációban, adóemelésekben és az államadósságban. Parragh László hangsúlyozta, hogy a válság nem ért véget, a hatása továbbra is bénító, pláne egy olyan kitett gazdaság esetében, mint a hazai. „Ha lesz kereslet, gyors talpra állás jöhet, ha nem, akkor lassabb. A forgalom növekedése, a kilábalás már elindult, 2021 tájékán állhat vissza a korábbi szint” – mondta.
György László, az ITM államtitkára (képünkön) hangsúlyozta: a gazdaság növekedéséhez exportkeresletre és versenyképes kínálatra van szükség. Szerinte, részben a 2014–2020-as uniós pénzek elköltésének köszönhetően – az IMF mérése szerint –, a magyar iparban a dániai után a második legmarkánsabb a high-tech jelenlét. „Versenyképes gazdaságszerkezetet hoztunk létre, a kérdés, hogyan tartjuk fenn. Ezért fontos a kkv-stratégia és a kohéziós források kihelyezése.”
A 2010–2014-es ciklusban a kkv-k
60
százalékkal részesedtek
az uniós forrásokból
