Épülhet a motorosok új fellegvára
A hajdúnánási versenypálya 65 milliárd forintba kerül, a beruházás a pályaépítés mellett kiterjed a kiszolgálólétesítmények, tréningközpont, konferenciaközpont, szálloda építésére is – jelentette be a projekt indításakor Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki az autó-motor sport fejlesztéséért felelős kormánybiztos is egyben. Kifejtette, hogy a MotoGP jogtulajdonosával, a Dorna Sportsszal kötött megállapodás nyolc évre szól, az első versenyt 2023-ban rendezik meg a kelet-magyarországi pályán.
Sokan megkérdőjelezik, hogy a koronavírus-járvány utáni helyzetben az ilyen beruházások alkalmasak-e arra, hogy a gazdaságot minél hamarabb átsegítsék a növekedési pályára, de a tárcavezető határozott igennel válaszolt erre a kérdésre. Meggyőződése szerint az ilyen és hasonló komplex fejlesztések emelkedhet ki egy-egy régió, a MotoGP-beruházás eredményeként pedig Győr és Kecskemét után Debrecen, valamint a kelet-magyarországi térség is a magyar járműipar központjává válik. Palkovics László beszélt arról is, hogy a kormány elfogadta az autó-motor sport stratégiáját, amely kiterjed az infrastruktúra-fejlesztésre, az oktatásra és az edzőképzésre, valamint a sportág jövőbeli támogatására is. Azért esett a választás Hajdúnánásra, mert így a leendő MotoGP-pálya a Debrecen–Miskolc–Nyíregyháza-háromszög súlypontjában helyezkedik majd el, és nagymértékben hozzájárul a térség gazdasági, turisztikai fejlődéséhez. Palkovics László köszönetet mondott az eseményen jelen levő Talmácsi Gábor gyorsasági motoros világbajnoknak, aki „rátette Magyarországot a MotoGP térképére”. Talmácsi úgy fogalmazott, hogy a MotoGP a piramis csúcsa, a világ negyedik legnézettebb sportja. Most évi húsz futam szerepel a versenynaptárban, és amikorra a hajdúnánási pálya elkészül, 22-ben maximálják a versenyek számát, ezek közül az egyik Magyarországon lesz. A 125 köbcentiméteres (a mai Moto3-nak megfelelő) kategóriában világbajnok versenyző fontosnak tartja az utánpótlás nevelését a motorsportban.
Hermann Henrik, a Magyar Motorsport Szövetség elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy számos világ- és Európa-bajnokság helyszíne Magyarország, csupán Debrecenben évi két-három salakmotorversenyt rendeznek. A járvány miatt az idén eddig csak két motoros világversenynek adott otthont Budapest, de már készülnek a harmadikra, az oldalkocsis motorok világbajnokságára – fűzte hozzá.
A hosszú távú tervek kapcsán Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója is bizakodó. Éppen arra alapozva reméli a tervezett beruházások felgyorsulását, hogy az autó-motor sport fejlesztése az innovációs és technológiai miniszter személyében kapott kormánybiztost. Ebbéli minőségében Palkovics már korábban – a Nemzeti Sport hasábjain – kijelentette: az a cél, hogy öt-tíz éven belül legyen a Forma–1-ben és a MotoGP-ben is magyar pilóta. Ez a miniszter szerint azért lényeges, mert ha lesznek világszínvonalú pályák, akkor még fontosabbá válik, hogy legyenek nemzetközileg ismert és elismert versenyzők is.
Az új stratégia éppúgy épít a technikai sportok széles rajongói bázisára, mint a magyar mérnöki tudásra, az első kézzelfogható változás pedig szükségszerűen a Hungaroring teljes körű, infrastrukturális és technológiai modernizációja lesz. Magyarországnak 2026-ig szóló szerződése van a Forma–1-es futam megrendezésére, de senki sem ülhet a babérjain, hiszen át kell alakítani a komplett főépületet és a depót, a nézőtérről nem is beszélve.
A versenypálya megépítése
65
milliárd forintba kerül
