Kimondta Ursula von der Leyen, amit eddig tagadtak? Brüsszel beismerte a politikai nyomásgyakorlást
Az uniós források visszatartása és a magyar választási eredmény között vont közvetlen kapcsolatot Dömötör Csaba legfrissebb Facebook-bejegyzésében, miután Ursula von der Leyen interjút adott a Süddeutsche Zeitungnak. A fideszes európai parlamenti képviselő szerint az Európai Bizottság elnökének nyilatkozata egyértelművé teszi, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek befagyasztása nem pusztán jogállamisági kérdés volt, hanem politikai nyomásgyakorlás is.
Dömötör Csaba azt írta: Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy 17 milliárd eurót (mintegy 6900 milliárd forintot) fagyasztottak be, ez az összeg érezhetően hiányzott a magyar gazdaságból, rontotta az ország versenyképességét, és végső soron hatással volt arra is, hogyan döntöttek a választók a szavazófülkékben.
A politikus szerint ez azért különösen fontos kijelentés, mert ezzel maga az Európai Bizottság is elismeri azt az összefüggést, amelyről a Fidesz-kormány régóta beszél: hogy
a források visszatartása megmutatkozott Magyarország versenyképességének további romlásában is, ami végső soron azt is befolyásolta, hogy a választók hogyan voksoltak.
Dömötör arra is utalt, hogy korábban az Európai Parlament egyes bizottsági ülésein is hasonló megállapítások hangzottak el, de most szerinte már maga az Európai Bizottság sem próbálja ezt leplezni. Megfogalmazása szerint „nem sok köze volt a magyar demokrácia állapotához, annál több a politikai nyomásgyakorláshoz”.
A kérdés most már szerinte nem az, hogy miért maradtak vissza ezek a források, hanem az, hogy az új magyar kormány milyen feltételek mellett próbálja majd megszerezni őket. Az Európai Bizottság ugyanis továbbra is egy követeléslistához köti a pénzek folyósítását, amely több, a magyar államszervezetet és szuverenitást érintő területre is kiterjed.
Ez gazdasági szempontból különösen érzékeny kérdés. Az uniós források tartós hiánya az elmúlt években nemcsak a beruházások lassulásában, hanem a költségvetési mozgástér szűkülésében is megjelent. A vállalati beruházások, az önkormányzati fejlesztések és az állami infrastrukturális projektek jelentős része közvetlenül vagy közvetve ezekre a forrásokra épült, így a pénzek késése a növekedési kilátásokat is rontotta.
A 17 milliárd eurós összeg nagyságrendje önmagában is jól mutatja a tétet:
ez több mint két teljes éves magyar egészségügyi költségvetésnek megfelelő forrás.
A befagyasztás ezért nemcsak politikai vita, hanem versenyképességi és finanszírozási kérdés is, különösen egy olyan időszakban, amikor a magyar gazdaság egyszerre küzd a költségvetési hiánnyal, a beruházások lassulásával és a külső finanszírozási nyomással.
Az uniós pénzek nem jönnek automatikusan
A Tisza Párt egyik kulcsígérete az uniós források teljes lehívása, amelyek jelentős szerepet játszanak a gazdasági növekedésben és a felzárkózásban, ugyanakkor nem tekinthetők önmagukban megoldásnak. Molnár Dániel szerint az elmúlt években a források hiánya visszafogta a beruházásokat és a gazdasági bővülést, miközben a piaci kockázatok is emelkedtek.
Bár a 2021–2027-es ciklusban jelentős összegek állnak rendelkezésre, ezeknek eddig csak egy részéről született döntés, és a tényleges kifizetések még alacsony szinten vannak.
Az új kormány számára ezért kulcskérdés lesz a pénzek gyors lehívása, ami érdemben javíthatja a növekedési kilátásokat.
Ugyanakkor az Európai Bizottság szigorú feltételekhez köti a források felszabadítását, és nem várható kivételezés az új vezetéssel szemben sem. A következő időszakot az is nehezíti, hogy a jelenlegi költségvetési ciklus kifutóban van, így a kormánynak egyszerre kell gyors eredményeket felmutatnia és a következő ciklus tárgyalásaira is felkészülnie.
