Elindult a hajsza az olajért: régóta jegelt kutatási projektek támadhatnak fel
Az iráni háború miatt kibontakozó energiaválság a világ legnagyobb olajcégeit is lépésre ösztökéli, így egyre több olajkutatási projekt kaphat zöld jelzést, távol a lezárt Hormuzi-szorostól.
Új lendületet kaphat az olajkutatás
A The Wall Street Journal összefoglalója szerint az Exxon akár 24 milliárd dollárt is költhet a Nigéria partjainál fekvő mélytengeri mezőkre, míg a Chevron Venezuelában növelné jelenlétét, miközben a BP Namíbia partjainál vásárolt olajmezőket. A TotalEnergies pedig Törökországgal írt alá kutatási egyezséget. A Wood Mackenzie adatai szerint
az olajóriások együtt mintegy 120 milliárd dolláros értéket teremthetnek a következő években beruházásaikkal.
Bár a Perzsa-öböl térségében lévő eszközeiken az olajcégek jelentős veszteségeket könyvelhetnek el a Hormuzi-szoros lezárása miatt, ezt bőven ellensúlyozza a magasabb olajárak okozta nyereségük, így számos korábban fiókba rakott projekt éledhet fel, miután a vállalatok a részvényesi juttatások növelése érdekében visszanyesték kutatási költségvetésüket.
Kipréselni minden cseppet a meglévő kutakból, vagy új felfedezésekre költeni?
A múlt héten Chris Wright energiaügyi és Doug Burgum belügyminiszter az Exxon, a Chevron és más olajvállalatok vezetőit sürgette, hogy fokozzák termelésüket. Az amerikai politikusok ezzel nyitott kapukat döngetnek, hiszen a cégek igyekeznek élni a magasabb árak jelentette lehetőséggel, ugyanakkor a vállalatok számára főként a már meglévő mezők teljesítmények fokozása lehet inkább kifizetődő és lehetséges a jelenlegi kutatási büdzsék mellett.
A Wood Mackenzie adatai szerint a szektor 2021 és 2025 között évente mintegy 19 milliárd dollárt költött új lelőhelyek felfedezésére. Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása veszteségeket is okozott a cégeknek, így például
az Exxon azt közölte, hogy a konfliktus miatt 6 százalékkal csökkent az olaj- és gáztermelése az első negyedévben.
A háború miatt magukat megégető cégek ezért most inkább elfordulnak a Közel-Kelettől, és a világ más tájain – Afrikában, Dél-Amerikában vagy épp a Földközi-tenger keleti részén – kutatnak új lelőhelyek után, melyekre azért is szükségük van, hogy a következő évtizedben is fenntartsák nyereségüket. Ezek a beruházások és lelőhelyek csak évek múltán fordulhatnak termőre, de segítik az olajkínálat diverzifikálását, még ha rövid távon aligha pótolják is a háború miatt kieső termelést.
Schreiner Parker, a Rystad Energy elemzője szerint
az olajkutatás legjobb barátja a tartósan magas olajár,
és közép- valamint hosszú távon a Perzsa-öbölből származó olaj árát kockázati prémium is terheli majd.
A hetvenes évek olajválságai megteremtették a lehetőséget például az Észak-tenger olajmezőinek kitermeléséhez, ám érdemes arra is emlékezni, hogy a felhozatal felpörgetése évekig tartott.
