Júliustól minden B2B számlát lát a NAV
A magyar gazdaságban hosszabb ideje érezhető a szürke- és a feketegazdaság visszaszorítására, az adóbevételek növelésére, valamint az adórés (a költségvetésből kieső áfabevétel) csökkentésére irányuló kormányzati szándék. Az OPG és az EKÁER bevezetése is ennek a megvalósításának volt az eszköze. Emellett 2013. január 1-jétől a kétmillió, 2015. január 1-jétől az egymillió forint feletti áfatartalmú számlákat be kellett jelenteni az adóhatóságnak. E folyamat részeként 2018. július 1-jétől a cégek közötti forgalomban (B2B) keletkezett, legalább 100 ezer forint áfatartalmú számlák is jelentéskötelessé váltak – emlékeztettek a GKI Gazdaságkutató és a Billingo online számlázó közös kutatásának összefoglalójában.
Ezeket a számlákat a NAV online rendszerében kötelezően jelenteni kell – elmulasztásuk esetén a cégek magas összegű bírság kiszabását kockáztatják. A szabályozás kialakításakor kiemelt szempont volt az azonnaliság, az emberi beavatkozás nélküli, gépek kapcsolatán alapuló adattovábbítás, a kézi számlázás visszaszorítása és az elektronikus számlázás ösztönzése. Az összeghatár alatt a bejelentés önkéntes. A limitnél magasabb áfatartalmú számlákat kiadók valószínűleg az összes számlájukat jelentik az adóhivatalnak.
A jogszabályváltozás után, az első hat hónapban (2018 második felében) 12,2 millió, 2019-ben pedig 25,6 millió darab számla adatai érkeztek be a NAV-hoz, azaz havi átlagban több mint kétmillió darab. E számlák teljes áfatartalma 2018 második felében megközelítette a hétezermilliárd, 2019-ben pedig elérte a 14,7 ezermilliárd forintot. A törvényes összeghatár alatti áfatartalmú számlák mennyisége 2018 második felében 3,7 millió, 2019-ben 7,9 millió darab volt, azaz a kis összegűek tették ki az összes beérkezett számla 30 százalékát. Miközben összegszerűen ez utóbbiak a teljes áfa összegének mindkét időszakban mindössze a 0,6 százalékát tartalmazták.
A vizsgált másfél éves periódusban a legnagyobb számlabejelentő a kereskedelem volt, az összes számla 43 százaléka származott az ágazatból. Az ipar kibocsátása 27 százalékkal, a szakmai, tudományos és adminisztratív tevékenység területe 8, a szállítás, távközlés 7, az építőipar 4 százalékkal részesedett.
Az online regisztrációban megjelenő számlák száma a 2018. július és 2019. december közötti időszakban enyhén növekvő tendenciát mutat: 2019 második felében éves alapon 9 százalékkal nőtt a beküldött számlák száma. A számlákon szereplő tételek áfatartalma 18 százalékkal növekedett. Eközben a hazai nominális GDP mintegy 10 százalékkal bővült – az adórés (a költségvetésből kieső áfabevétel) tehát érezhetően csökkent.
Az adatszolgáltatási kötelezettségek várhatóan a jövőben is növekednek. Következő lépésként idén július 1-jétől minden cégek között kibocsátott számlát jelenteni kell az adóhatóságnak. Az ezzel kapcsolatos gazdálkodói tájékozottság valószínűleg korántsem teljes körű. A koronavírus-járvány miatt sok vállalkozás a túlélésért küzd. A Billingo online számlázó azt tapasztalta, hogy a legtöbben kivárták a lehető legkésőbbi dátumot, és az arra kötelezettek most kezdtek el igazán átállni az online számlázásra. Valószínű, hogy az utolsó napok lesznek a legerősebbek. Ezért az új rendszer indulásakor döccenők lehetségesek (nagyon sok kis összegű számla fog az adóhivatal informatikai rendszerére zúdulni). Mindezt felismerve a NAV szeptember 30-ig tartó szankciómentes időszakot alkalmaz, eddig az időpontig nem bírságolja a mulasztókat, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek még az első számla kiállítása előtt regisztrálnak az online számlarendszerben. A fehérítési és az adóbevétel-növelési folyamat ezzel korántsem zárul le, 2021. január 1-jétől már minden számlát látni fog a NAV.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.