Összesen 22 milliárd többletforrás a kutatóintézet-hálózat működésére
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA miniszter elmondta: a kutatóintézet-hálózat működésének áttekintését követően a kormány elé terjesztette azt a javaslatot, amelyben azt kérik, hogy
a 2021-es költségvetésben az intézmények eddigi 17,5 milliárd forintos támogatását emeljék meg 22 milliárd forinttal.
Magyarország K+F teljesítményének erősítését az ELKH teljesítményének fokozásával lehet a leghatékonyabban elérni, amit finanszírozási oldalról szükséges megtámogatni – közölte Palkovics László, hozzátéve, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium ezért többelemű intézkedéssorozat végrehajtásához kéri részben az Országgyűlés, részben a kormány egyetértését.
A finanszírozási feltételek javítására az ELKH elnöke szerint azért van szükség, hogy az új kutatóknak több és jobb lehetőségük legyen a kutatásra.
Maróth Miklós szerint
első lépésként a finanszírozási feltételeken kell javítani.
A hazai kutatók jelenlegi illetménye egyelőre elmarad a külföldi fizetésektől. Ennek az a következménye, hogy több intézetbe nem jelentkeztek fiatal kutatók – tette hozzá.
A kutatóintézet-hálózatot működőképessé tétele érdekében a kutatói fizetéseket kell rendezni – jelentette ki az ELKH elnöke.
A pénzügyi támogatás mellett a működési elveken is változtatnának, a fiatal kutatóknak egy életpályamodellt szeretnének bevezetni, vonzóvá téve a kutatói pályát.
A magyar kutatói hálózat a térségben eddig vezető szerepet töltött be, nemzetközileg pedig a középmezőnybe tartozott eddig is – fogalmazott Maróth Miklós.
A többlettámogatás részleteiről szólva elmondta: már az idei év második felében 11 milliárd forintot kapnak az időarányos költségvetési támogatáson felül az intézetek, jövőre pedig a 17,5 milliárd forinthoz 22 milliárd forintot kaphat a kutatói hálózat.
„Ezzel elindultunk azon az úton, hogy a kutatóhálózat stabilizálódjon” – hangsúlyozta Maróth Miklós, hozzátéve, hogy ennek a feltétele az, hogy ezt a plusz pénzt ne a régi bázisfinanszírozási elv alapján kapják meg, hanem feladatfinanszírozásként.
Ennek alapján a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács határozatait figyelembe véve próbálnak prioritásokat megfogalmazni, és ezek mentén változtatni a kutatási terveken.
