Ötből négy bolti eladó részmunkaidős
Lapunk úgy tudja, bővítik a logisztikai központot Biatorbágyon. Mi a céljuk a terjeszkedéssel?
A tavaly indított építkezéssel a logisztikai központunk egy 8800 négyzetméteres hűtőraktárral bővül, ezzel megduplázzuk a magyarországi hűtőraktár-kapacitásunkat. A több milliárd forintos beruházás révén a hűtött termékek kínálatát jóval nagyobbra tudjuk bővíteni, egyúttal a raktári dolgozók számát ötvennel növeljük, így csak a logisztika területén több mint 550 embernek adunk munkát. A terv szerint még az idén átadjuk és üzembe helyezzük a raktárt.
Ezzel együtt mennyit fordítottak 2019-ben beruházásokra, és hogyan alakul 2020-ban ez az összeg?
Csaknem 8,5 milliárd forintot fordítottunk beruházásra az elmúlt évben, ebből 4,6 milliárdot a hálózat bővítésére, amire az idén is hasonló összeget szánunk. Számos beruházást indítottunk, hogy versenyképesek maradjunk, a piacra lépésünk óta pedig már több mint 184 milliárd forintot fektettünk be Magyarországon.
A Trade magazin szerint az egy évvel korábbi 256 milliárd forintról tavaly 300 milliárdra nőtt a lánc bruttó forgalma. Mi áll a bővülés mögött?
Több tényezőnek tudható be, hogy évek óta stabilan két számjegyű, a kiskereskedelmi átlagot meghaladó az Aldi magyarországi növekedése. Felmérések szerint a lakosság a diszkontüzletekben költi el a pénze legnagyobb, 25 százalékot meghaladó részét, de sokat nyom a latban az is, hogy 144 üzlettel országos a hálózat lefedettsége. Legalább ilyen fontos a kimagasló ár-érték arányú termékek kínálata és az, hogy gyorsan reagálunk a legtöbb piaci igényre, például a bio- és mentes árucikkek már az állandó szortiment 6 százalékát teszik ki. Nagy hangsúlyt fektetünk a kiszolgálás minőségére, munkatársaink képzésére és motiválására, hiszen egy elégedetten távozó vásárló jó eséllyel gyakrabban tér vissza.
A koronavírus következtében mennyiben tért el az értékesítés az elmúlt hónapokban a megszokottól?
A márciust több hullámban pánikvásárlások jellemezték. Áprilisban viszont elmaradt a várakozásoktól a húsvéti forgalom a korábbi felhalmozások, valamint a kijárási korlátozások miatt. Májusra már kirajzolódtak az új fogyasztói trendek: a home office és a vendéglátóipari egységek zárva tartása miatt sokan főztek otthon, ami az alapvető és tartós élelmiszerek iránti kereslet növekedésével járt. Az emberek ritkábban mennek boltba, de nagyobb mennyiséget tesznek a kosárba, sokan vásárolnak be mások – például idősek, nagyszülők – helyett, ezért a vásárlók száma csökken, a kosárérték pedig nő. Bővül a kereslet a nagyobb kiszerelésű termékek iránt, fontos szempont lett a higiénia, előszeretettel vásárolják az előrecsomagolt termékeket. Ennek hatására viszont visszaesett a forgalom a korábban napi friss beszerzésű árukategóriákban, például a frissen sütött pékáruknál. Az otthoni főzés kismértékben emelte a háztartási eszközök eladási rátáját, de a kerti és barkácstermékek, valamint a sporteszközök értékesítése is nőtt.
A kiskereskedelmi különadó alighanem az Aldinak is érvágás. Lobbiztak ellene? Milyen a viszonyuk a magyar gazdaságpolitikával?
Magyar cégnek tekintjük magunkat, hiszen itt dolgozunk, itt foglalkoztatunk majdnem négyezer embert. Megbízható munkaadóként és jelentős adófizetőként hozzájárulunk az ország fejlődéséhez, és segítünk a társadalomnak is. Kiegyensúlyozott viszonyra törekszünk a gazdaságpolitika szereplőivel, hiszen stabilitás és kiszámíthatóság szükséges ahhoz, hogy a mindennapi működésünket és a hosszú távú céljainkat hatékonyan tervezhessük meg. Egy ilyen válság, amely egyszerre érinti a gazdaságot, az egészségügyet és a társadalom eddigi működését, mindenki részéről áldozatokkal jár, ezért most is jogkövetők vagyunk, megfizetjük a különadót.
Úgy tudni, megvan a pénzügyi lehetőségük az expanzióra, az üzletnyitásokat azonban fékezi a plázastop. Mit lehet tenni?
A szabályozás betartása mellett igyekszünk a lakossági elvárásoknak eleget téve folytatni a hálózatfejlesztést. A pénzügyi keret ugyan a mostani bővülési ütemnél nagyobb expanzióra is lehetőséget ad, és a kor követelményeinek megfelelő, modern, környezetbarát, alacsony energiafelhasználású kereskedelmi egységeket építenénk, ám a törvény mindezt nem vagy csak korlátozott mértékben teszi lehetővé, pedig számos új munkahelyet hoznánk létre. Az új üzletek építése hosszú távon, éves szinten kiszámítható mértékben adna stabil megbízást a hazai építőiparnak, amire a lakásépítések visszaesése és a vírus következtében kialakult válság miatt szüksége is lehet.
A központi beszerzés mekkora teret enged a hazai élelmiszeripari termékeknek?
A kínálat több mint 50 százaléka magyar cégektől érkezik, és a beszállítóinkkal azon dolgozunk, hogy ami még nem érhető el hazai forrásból, a jövőben azt is itthonról szerezzük be. Számos vállalkozást – például pékségeket – támogatunk olyan gyártási know-how-val, amely segít növelni a versenyképességüket. Ami Magyarországon elérhető megfelelő minőségben és mennyiségben, azt törekszünk itt megvenni. A friss áru területén a tej, a trappista sajt valamennyi kiszerelése, a szezonális zöldség-gyümölcs, a friss hús nagy része magyar termelőktől, beszállítóktól érkezik, kínálatunkban több mint kétszáz Magyar Termék védjegyes árucikk található. Stabil partnerei vagyunk 260 magyar termelőnek és gyártónak, de a Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával szorosan együttműködve számos hazai cég nemzetközi piacra lépését is segítjük.
Az utóbbi időben megfigyelhető, hogy a szupermarketek diszkontosodnak, de ez fordítva is igaz a friss áruk térnyerésével. Az Aldi például a helyben sütött pékáruval erősített. Mennyire váltak be az eddigi lépések, várhatók-e hasonlók?
A diszkontértékek megőrzésére koncentrálunk, ebbe belefér, hogy új termékeket, szolgáltatásokat vezetünk be, a lényeg a magas minőség és az ár-érték arány. Látványpékségeink valóban sikeresek, épp a napokban fejeztük be a termékportfólió 15 százalékos bővítését. Az úgynevezett impulz pékáruknak – például fánkok, muffinok – különálló polcrendszert alakítottunk ki, valamint olyan glutén- és laktózmentes, frissen sütött péktermékeket kínálunk, amelyek az egész gyártási, szállítási és értékesítési folyamat során zacskóban maradnak, ezzel kizárva a keresztszennyeződés lehetőségét.
A mintegy négyezer fős állományban előnyben részesítik a rugalmas foglalkoztatást. Mekkora ennek az aránya, és miért választották ezt a modellt?
Előnyben részesítjük a részmunkaidőt, így a dolgozóknak több idejük jut a családjukra vagy szabadidős tevékenységükre. A modell sikerességét igazolja, hogy az üzletvezetőket leszámítva a bolti eladók mintegy 85 százaléka ebben a formában dolgozik, és így is kimagasló, más szektorokkal is versenyképes bért tudhat magáénak. A logisztikában bő 40, az adminisztráción mintegy 20 százalék választja a részmunkaidőt. A családanyáknak is rendkívüli rugalmasságot biztosít ez a modell, a nők 80 százaléka a részmunkaidős foglalkoztatást választja.
Nincs szakszervezet az Aldinál. Ha mégis formálódna érdekképviselet, a lánc nyitott az együttműködésre?
Egyenes, nyílt kommunikációt folytatunk munkavállalóinkkal, ez alapvető értékünk. Arra törekszünk, hogy érdekképviselet nélkül is kiváló munkakörülményeket, továbbá az ágazaton belül a legmagasabb bért biztosítsuk. Mondok két példát: a logisztikai központunkban olyan légszűrőt szereltünk fel tavaly, amilyet az országban senki más. Raktári dolgozóink így egyedülállóan tiszta levegőben végezhetik munkájukat, de a korlátlanul elérhető friss zöldség-gyümölcs számunkra ugyanúgy alap, mint az elektronikus rögzítés révén a munkaidő percre pontos elszámolása. A másik példa a bér: tárgyalások nélkül is honoráljuk dolgozóink erőfeszítéseit, és minden évben az inflációt meghaladó mértékben emeljük a fizetéseket. Talán ennek is köszönhető, hogy az „aldis pénztáros bére” viszonyítási pont lett a közbeszédben.
Németországban már teszteli az online bevásárlást az Aldi. Magyarországon mikor léphet az e-kereskedelmi piacra a lánc?
Már évek óta van házhoz szállításunk, elsősorban nagy méretű gépeket, háztartási eszközöket lehet nálunk rendelni. Az online élelmiszer-vásárlás azonban Magyarországon még csak az elején van a fejlődési pályájának. Hiszünk benne, hogy ez lehet a jövő egyik ígéretes szegmense, kiegészítő tevékenységként el tudjuk képzelni a megvalósítását. Hogy milyen formában, az legyen a jövő titka.
Magyarországi megjelenése óta
184
milliárd forintot fektetett be a társaság
Magyarul tanul az ügyvezető
Bernhard Haider 2016 óta tölti be az Aldi ügyvezető igazgatói pozícióját Magyarországon, és azóta tanul magyarul egy „kiváló és rendkívül türelmes tanár segítségével, hetente legalább egyszer”. Fontosnak tartja a helyi kultúra megértését, hiszen számos országspecifikus döntést kell hoznia. „Igyekszem egyre többször magyarul kommunikálni a munkatársaimmal. Rendszeresen felkeresem az üzleteinket, az ország szinte minden szegletébe eljutottam már, ezekre a helyekre szívesen megyek vissza hétvégente kirándulni” – mondta Haider.
