A Zyntern.com Állásportál idén második alkalommal végzett országos kutatást, a fiatalok (16-26 éves korosztály) munkaerő piaci elvárásairól. A kutatásban több, mint 3000 fiatal vett részt. A kutatás kérdései kitértek a fiatalok munkahely választási tényezőire, pályakezdő fizetési igényükre, a legvonzóbb munkaadókra és a koronavírus munkaerő piaci hatásaira. A koronavírus munkaerőpiaci hatásaival kapcsolatban májusban közölt kutatási eredményeket az állásportál. Ezúttal a fiatalok fizetés igényével kapcsolatban publikálnak statisztikákat.
Átlagos jövedelemigény
A KSH idén januári adatai alapján a Magyarországon a bruttó átlagfizetés 375 200 forint (a közfoglalkoztatottakat is beleértve, anélkül 385 300 forint), ami nettó 249 500 forint átlagkeresetet jelent. A 2019-es átlagfizetés pedig 242 300 forint volt. A Zyntern.com állásportál felmérése szerint a pályakezdő fiatalok bérigénye megközelítőleg megegyezik az országos átlagjövedelem mértékével.
A megkérdezett fiatalok átlag fizetés igénye 242 500 forint. Az összes megkérdezett fiatal 47 százalék szeretne legalább nettó 250 000 forintot keresni.
A vidéki és a fővárosi válaszadók átlagos bérigénye több, mint 9 százalékkal eltér. A vidéki válaszadók átlagos nettó bérigénye 230 000 forint, míg a fővárosi társaik átlagosan 251 000 forint kezdő fizetést várnak. A fővárosi fiatalok 52 százaléka szeretne legalább 250 000 forintot, keresni, amíg a vidéki társaik 38 százaléka szeretné pályakezdőként kézhez kapni hazai átlagkeresetet.
Szakterületek szerinti megoszlás
A kutatásban résztvevők válaszai alapján a legmagasabb átlagos bérigénnyel a mérnöki területeken tanuló és végzett fiatalok rendelkeznek, ők átlagosan nettó 287 000 forintot várnak. A legalacsonyabb bérigénye a középiskolásoknak (és középiskolai legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknek) volt, akik átlagosan nettó 201 000 forintot adtak meg. Őket követik a szakképzésben tanuló és szakképzésben frissen végzett fiataloknak, akik átlagosan nettó 202 000 forint fizetést szeretnének és a bölcsészek, átlagos 206 000 forint fizetési igénnyel.
Legmagasabb fizetési igények mérnöki és IT, technológiai területeken
A legmagasabb átlagos fizetési igénye a mérnöki és IT/ Tech területen tanuló és pályát kezdő fiataloknak van. Előbbiek 39 százaléka szeretne legalább 300 000 HUF nettó kezdő fizetést (amelyből 17 százalék minimum 350 000 HUF nettó fizetéssel indulna), míg utóbbiak 31 százaléka szeretne nettó 300 000 forint plusszal indulni.
Legalacsonyabb fizetési igények középiskolai és szakképzési végzettséggel
Középiskolai és szakképzési végzettséggel rendelkezők jelezték a legalacsonyabb átlagos fizetési igényeket. Előbbi csoport 54 százaléka, míg utóbbi csoport 36 százaléka adott meg nettó 200 000 forintnál alacsonyabb bérigényt. A kutatásból továbbá kiderült, hogy a jogász és bölcsész hallgatók/frissdiplomások több, mint harmada is nettó 200 000 forint alatti keresetre számít. A jogászok 37 százaléka, amíg a bölcsészek 36 százaléka adott nettó 200 000 HUF-nál alacsonyabb bérigényt.
Nemek közötti bérszakadék már az első munkaerőpiaci lépéseknél
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nemek közötti bérszakadék már a pályakezdők bérigényeinél megjelenik.
A lányok átlagos bérigénye, valamennyi szakterület és lokáció válaszait figyelembe véve, nettó 223 000 forint, amíg a fiúké nettó 273 000 forint,
ami közel 18,5 százalék különbséget jelent.
Szakterületenkénti áttekintésben látható, hogy minden vizsgált szakterületen a fiúk rendelkeznek magasabb bérigénnyel. A legnagyobb pályakezdő bérigény szakadék a szakképzésben tanuló és végzett lányok és fiúk bérigénye esetén (21,76 százalék) figyelhető meg, de jelentős a különbség a mérnök (16,55 százalék), a közgazdász (16,19 százalék) és a jogász (15,19 százalék) fiatalok esetében is.
Egymáshoz legközelebb a bölcsész (3,32 százalék) és az IT/Technológia területről érkező kitöltő lányok és fiúk bérigényei voltak (6,69 százalék).
Bérszakadék nemzetközi viszonylatban és hazánkban
Bérek közti egyenlőtlenség fogalmi meghatározása, az amikor egy cégen belül két alkalmazott különböző fizetést kap annak ellenére, hogy hasonló, és azonos képzettséget követelő munkát végeznek. Bár a Római Szerződés már 1957-ben bevezette az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy sok országban a nők átlagos órabére jóval kevesebb, mint férfi munkatársaiké.
Európában a nők óránként átlagban 16 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál.
Hazánkban, a teljes munkavállaló népességet tekintve, a KSH hivatalos statisztikái szerint 2019-ben és 2020 első negyedévében is 17 százalék átlagos bérkülönbség van férfiak és nők között.
