Egyelőre nem indul újra a kötvényvásárlás
R. P. | A hozamok leszorítása részben sikerült a jegybanki állampapír-vásárlási programmal, azonban a kamatokat tovább lehetne tolni lefelé – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Márciusban előfordult, hogy kereslethiány miatt államkötvény-aukciót kényszerült lefújni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) programja révén a kereslet biztosított. A védőhálószerep akkor aktivizálódhat, ha beesik a kötvények iránti kereslet, ahogy a 2008-as válság idején történt, ami a Nemzetközi Valutaalaptól való hitelfelvételhez vezetett. Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője lapunknak hangsúlyozta: bár sikerült ellaposítani a hozamgörbét, az elmúlt hetekben ismét meredekebb lett. A márciusi pánikban kiszáradt az állampapírpiac, és ugráltak a hozamok – ezt megelőzheti a jegybank az eszközvásárlásokkal. Varga Zoltán szerint a mostani nyugodt helyzetben nem él a jegybank az állampapír-vásárlással, de ha a tízéves referenciahozam 2,5 százalék fölé emelkedik, ez változhat.
A jegybank összesen 149 milliárd forint értékben vásárolt állampapírokat, túlnyomó többségben tíz év körüli hátralévő futamidejű kötvényeket – derül ki az MNB adataiból. Az állampapírok nagyjából kétharmadát, mintegy százmilliárd forintnyit, aukciókon vette a monetáris hatóság, ezeket azonban csak májusban tartották, másodpiaci vásárlás sem történt azóta. Nagy Márton, az MNB korábbi alelnöke kezdetben ezermilliárd forintos programról beszélt, ami 10-12 héten keresztül tarthat. A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők indokolatlannak tartják a program leállítását egy hónap után, mivel a hosszú hozamok lassan felfelé mozdulnak, és a hozamgörbe egyre meredekebb lesz. Az ÁKK tízéves referenciahozama 2,31 százalékon áll, május elején még 1,84 százalék körül is alakult a mutató. A hozamgörbe ellaposítása az államadósság finanszírozását segítené a válsághelyzetben. Erre azért is szüksége lehet a költségvetésnek, mert már a vírushelyzet kezdetén, az első negyedévben 24 milliárd forinttal többet költött a központi kormányzat kamatkiadásokra, a gazdaság újraindítása pedig várhatóan tetemes többletforrást igényel, ami ugyancsak a kamatkiadások emelkedésével járhat.
Az ÁKK a devizaalapú állampapírok kibocsátásával részben levette a terhet a forintkötvénypiacról, ráadásul a globális pénznyomda (amerikai, európai, svájci jegybankok eszközvásárlásai) miatt a válság kezdete óta kereslet is van ezekre az értékpapírokra – hangsúlyozta Suppan Gergely. A régiós országokkal összehasonlítva akár folytathatná a kötvényvásárlást az MNB. A magyar jegybank mérlege mintegy 2712 milliárd forinttal (23 százalékkal) nőtt január vége óta, május végén 14 389 milliárd forintot tett ki, ami GDP-arányosan 28-30 százalék. A Takarékbank elemzője szerint az MNB nem akarja korán elsütni a puskaport, hogy később legyen mozgástere.
