Gyorsulás közben fékez a lakásépítés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz idei január–júniusi időszakban a tavalyinál 34 százalékkal több, csaknem 8,7 ezer lakás épült Magyarországon, miközben a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 32 százalékkal, 12,5 ezerre csökkent a KSH gyorstájékoztatója szerint. Budapesten 21 százalékkal, a megyei jogú városokban 51 százalékkal, az egyéb városokban 34, a községekben 25 százalékkal csökkent az építeni tervezett ingatlanok száma. „Most készülnek el azok a lakások, amelyek az elmúlt években még 5 százalékos áfával keltek el. Ezzel szemben az új építési engedélyek száma csökken, hiszen az áfaemelés után a fejlesztők már alig indítanak új projekteket, vagyis folyamatosan és trendszerűen szűkül a kínálat” – kommentálta a hírt Földi Tibor, a Cordia Zrt. igazgatóságának elnöke.
A statisztikai hivatal adatai szerint a legnagyobb fordulatot a nagyvárosokban látni, ezekben az első fél évben 40-47 százalékkal több lakást vettek használatba, mint 2019 első hat hónapjában. A lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések számának csökkenése csak részben írható a járvány számlájára, hiszen márciusban a kétharmadára, április–májusban alig több, mint felére zuhantak, júniusra viszont már az egy évvel korábbi szint 90 százalékáig emelkedtek a számok. A lakásépítési szektorban a vállalkozások részesedése az első fél évben 52-ről 54 százalékra nőtt, de a piaci szereplők körében nagy a várakozás. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a beruházók bizonytalanok, nem tudják megtervezni, beárazni az új projekteket, amíg nem derül ki pontosan, hogy az általuk kinézett, tulajdonolt vagy már fejleszteni kezdett terület megfelel-e a rozsdaövezeti kritériumoknak. A vevők is kivárnak, erre nyomós ok a nagyjából 20 százalékkal alacsonyabb árak lehetősége.
A lakásépítők a minél nagyobb területet felölelő és minél előbb elkészülő rozsdaövezet-rendeletekre várnak, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) pedig még ennél is tovább megy, a lakásépítés bezuhanása ellen a rozsdaövezeten kívüli területekre is indokoltnak tartja visszahozni az 5 százalékos áfakulcsot az ingatlanfejlesztők által javasolt szektorális, 4 százalékos különadóval kiegészítve. Szerintük a szektorális különadó módosításával a kormány reagálhatna az aktuális konjunkturális ciklusra, míg az áfakedvezmény finomhangolásával el lehetne érni, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz, vagyis a fiatal, gyermeket vállaló hazai családokhoz jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument.
Az elmúlt évek lakásárrobbanását részben éppen a szűkös új kínálat okozta – értékelte a tendenciákat Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője –, azonban a beruházások széles körű fellendülése és a forint gyengülése a költségeket is érdemben növelte. A lakásépítési trendek vizsgálatánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a feltűnően nagy különbséget, amely az elmúlt négy és fél évben a tervezett és a megvalósult építkezések száma között mutatkozott. 2016 eleje óta csaknem 154 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, miközben alig 72 ezer lakás épült fel, ami a Takarékbank szakértője szerint a kivitelezések igen erős csúszását tükrözi. Az idén még viszonylag sok lakást adhatnak át a korábban építési engedélyt kapott, folyamatban lévő építkezések miatt, de jövőre már jobban visszaeshet az építések száma – figyelmeztetnek az elemzők.
