Ismét kamatvágásról döntött a jegybank

A monetáris tanács 15 bázisponttal, 0,6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak, Virág Barnabás, az MNB alelnöke a júniusi kamatdöntést követő napokban belengetett egy újabb vágást. A jegybanki alapkamat 2016 májusától egészen 2020 júniusáig 0,9 százalék volt, ezt az állandóságot törte meg az egy hónappal ezelőtti kamatvágás. Az egynapos hitel- és betéti eszközök kamata változatlan maradt

– 1,85, illetve mínusz 0,05 százalék –, vagyis a kamatfolyosó ismét az aszimmetrikusság felé mozdult el. A monetáris transzmisszió javítása érdekében a jegybank 15 évnél hosszabb lejáratú állampapírokat vásárol – olvasható a kamatdöntés jegyzőkönyvében. A júniusi kamatdöntés ugyan megjelent a hozamgörbe rövid oldalán, azonban a hosszú végén jóval kevésbé érvényesült, ezért a hosszú lejáratú hiteleszköz helyett az állampapír-vásárlásra helyezi a hangsúlyt az MNB. A lépés az államadósság lejárati szerkezetének hosszabbodását is támogatja. A közlemény leszögezi: a koronavírus továbbra is erősen dezinflációs hatású, a fogyasztói árindex az üzemanyagok drágulása miatt emelkedett jelentős mértékben júniusban.

Csak nagyobb turbulencia esetén várható további monetáris lépés, az MNB, amíg csak teheti, fenntartja a laza hozamkörnyezetet – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. További vágás azért nem képzelhető el, mert a jegybank nem szeretné túlzottan megközelíteni a nullaszázalékos kamatszintet, kamatemelés pedig legfeljebb a forint jelentős gyengülése vagy az inflációs folyamatok erősödése esetén jöhet szóba. Regős Gábor hozzáfűzte: a konvencionális eszköztár felé való irányváltás látható, ami javítja a monetáris politika érthetőségét, viszont mérsékli a finomhangolás lehetőségét. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője más véleményen van. Szerinte elképzelhető, hogy az MNB a későbbiekben tovább lazít, és 0,5 százalék közelébe nyomhatja le a kamatokat, ezt viszont lehet, hogy nem konvencionális eszközökkel teszi meg. „Ha

a nemzetközi környezet romlik, és a forint jelentősen gyengül, akkor az MNB elhalaszthatja a lazítást, sőt, átmenetileg akár szigorító lépéseket is tehet” – hívta fel a figyelmet az elemző. A monetáris tanács szerint az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntarthatóan támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását.

Az infláció a következő hónapokban a 3 százalékos jegybanki cél felett, de a plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávban alakulhat, így nem lesz szükség szigorításra – hangsúlyozta Suppan Gergely,

a Takarékbank vezető elemzője. Az egyhetes betéti kamatot az alapkamat szintjéhez igazíthatja az MNB, amely erősítheti a monetáris transzmissziót. A szakértő hozzátette: a következő két-három évben nem számítunk szigorításra.

a laza hozamkörnyezetet