A z Országgyűlés 133 igen és 61 nem szavazattal fogadta el a 2021-es költségvetési törvény javaslatát pénteken. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a szavazás előtti plenáris ülésen ismertette a testület határozatát, amely szerint megalapozott a költségvetés végrehajtása. A szabályoknak megfelel az államadósság csökkenése, csak a koronavírus-járvány 2021-es ismételt megjelenése fenyegetheti az előirányzat végrehajtását. Az eredeti javaslathoz képest a tervezett kiadásokat 214 milliárd forinttal megemelték, egyes tételeket viszont 122 milliárd forinttal csökkentettek, ezzel a kiadási főösszeg 92 milliárd forinttal nőtt. A tervezett bevételek szintén 92 milliárd forinttal emelkedtek. A kisadózók tételes adójának előirányzatát 40 milliárd forinttal, míg az általános forgalmi célját 33 milliárd forinttal emelik. A KT elnöke hangsúlyozta: a tartalékok 59 milliárd forintos csökkentése szűkíti a kormány mozgásterét.
Összesen 396 milliárd forint tartalékkal kalkulál a 2021-es büdzsé, ami 69 milliárd forinttal kevesebb (a KT nem számol a céltartalékkal) a májusban benyújtott javaslatban szereplő 465 milliárd forintos előirányzatnál – derült ki a megszavazott törvényből. A 2020-as költségvetést a tervezett 1 százalékát kitevő, 495 milliárd forint tartalékkal fogadták el egy évvel korábban. Az elsősorban béremelésekre elkülönített céltartalékok 10 milliárd forinttal csökkentek. A legnagyobb mértékben a gazdaságvédelmi alaphoz tartozó gazdaságvédelmi programokra elkülönített összeg apadt, a korábbi tervezet szerinti 120 milliárd forintról 68 milliárd forintra. Mintegy 52 milliárd forintot a Magyar falu programra csoportosították át, amelyre további 50 milliárd forintos átcsoportosítás után összesen már 192 milliárd forintot költhet a kormány jövőre. Ugyan a tartalékok érdemi csökkenése a mozgástér szűkülésével jár, ám, mivel a Gazdaságvédelmi alapban található mintegy 2550 milliárd forintról a kormány szabadon rendelkezhet a szintén pénteken megszavazott, a költségvetést megalapozó törvény alapján, ezért a mozgástér valójában sokkal nagyobb, mint a korábbi előirányzatokban volt. Számos egyéb tételen is módosított az Országgyűlés az eredeti javaslathoz képest. Az egyházi fenntartású szociális intézmények normatámogatását 63,5 százalék helyett 68,5 százalékban határozta meg a 2021-es költségvetés, valamint több jut a bölcsődék fenntartására és gyermekétkeztetésre. Jelentősen emelkedik a szakképzés ára: az állami norma 480 ezer forintról 650 ezer forintra emelkedik, míg önköltségesként az eddigi 480 ezer forint helyett csaknem a háromszorosát, 1,2 millió forintot kell fizetni. Az Eötvös Loránd Hálózat számára 12,5 milliárd forintos strukturális alapot hoztak létre.
Jövőre 4,8 százalékkal nőhet a gazdaság, az államháztartás hiánya 2,9 százalék lehet, az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 69,3 százalékára csökkenhet – sorolta fel a költségvetés sarokszámait Varga Mihály pénzügyminiszter a törvény elfogadása után tartott sajtótájékoztatón. A tartalékok meghaladják a GDP 0,4 százalékát. Az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 23 465, bevételi főösszege 21 974, hiánya pedig 1491 milliárd forint. Varga Mihály hozzáfűzte: jövőre 739 milliárd forintról 865 milliárd forintra (16 százalékkal) emelkedik az önkormányzati alrendszer támogatása. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ezt azzal egészítette ki, hogy Budapest jövőre 25 milliárd forinttal emelkedő iparűzésiadó-bevételre számíthat. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint viszont a többletforrás nagy része elmegy a béremelésekre, és „alsó hangon” 100 milliárd forintos mínusszal kellene túlélnie az önkormányzati rendszernek.
Lényeges adóügyi változások
· A helyi iparűzési adóban megszűnik a feltöltési kötelezettség.
· Az egyéni vállalkozók a fejlesztési tartalékot a nyereség teljes összegéig leírhatják.
· Az EKÁER-ben csak a kockázatos termékek szállításáról kell bejelentést tenni.
· Negyvenszázalékos adót kell fizetni, ha a katás vállalkozó egy üzletfelének hárommillió forintnál nagyobb összeget számláz ki egy évben.
· A társadalombiztosítási rendszerben hat hónapjuk lesz a késedelembe esőknek a hiányzó összegek rendezésére.
· Senki nem eshet ki az ellátásra jogosultak köréből csak azért, mert nincs érvényes belföldi lakcíme.
