Megugorhatott az infláció júniusban
Júniusban 3 százalékra emelkedhetett az éves alapon mért infláció a májusi 2,2 százalékról a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisa 2,8–3 százalék közötti drágulási ütemet jelez előre.
A maginfláció és az adószűrt mutató nem változott az előrejelzésekben, az idei éves fogyasztói árindex azonban hajszállal magasabb, 3,1 százalék lehet az egy hónappal ezelőtti,
3 százalékos összesítésnél. Jövőre egyértelműen gyorsuló árindexre számítanak az elemzők: a 3,4 százalékot is elérheti a pénzromlás.
A fogyasztói árindex májusban érkezhetett idei mélypontjára, majd júniusban 3 százalék körülire emelkedhetett, ami elsősorban az üzemanyagok drágulásának és a bázishatásnak tudható be – értékelte a folyamatokat lapunknak Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője felhívta a figyelmet: az üzemanyagárak a drágulás ellenére is lefelé húzzák
a fogyasztói árindexet, a gyenge forintárfolyam és a vírushelyzet nyomán megnövekedő költségek viszont erősítik a pénzromlás ütemét. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott: a szolgáltatások inflációja az előző hónaphoz képest nulla körül alakulhatott, a szektor jelentős része árcsökkenéssel reagálhatott a vírushelyzetre, ezzel pedig visszatérésre biztatja a vásárlókat. Az élelmiszerek inflációja is csökkenhetett, miután helyreálltak az ellátási láncok. A szakértő az üzemanyagárak emelkedésének árszínvonal-felhajtó hatását hangsúlyozta, szerinte a fogyasztói árindex megugrásáért ez a termékkategória felelhet. Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese úgy véli, a külső infláció még mindig rendkívül alacsony, az olaj és az élelmiszerek drágulása miatt azonban felfelé mozdulhat el a fogyasztói árindex.
A következő hónapokban az inflációt elsősorban az üzemanyagok árának alakulása határozhatja meg, mert a világgazdaság újraindulása fokozatosan emelheti az olajárakat – magyarázta Regős Gábor.
A fogyasztói árindex az idén a 3 százalékos MNB-cél körül alakulhat, jövőre azonban – részben az alacsony bázis miatt – számottevően felgyorsulhat a drágulás. Kuti Ákos szerint 2020 harmadik negyedévében akár a jegybanki toleranciasáv tetejét, a 4 százalékot is meghaladhatja a fogyasztói árindex, az üzemanyagok mellett pedig az élelmiszerek árváltozása határozhatja meg leginkább a drágulás ütemét. A maginfláció a tavalyi 3,8 százalékhoz hasonlóan magas lehet az áthúzódó hatások és a gyenge forintárfolyam következtében. Az MNB is hasonló, 3,8–4 százalék közötti mutatót vár, vagyis az árnyomás aránylag erős lehet az idén. Jövőre a jegybanki toleranciasáv alá, 1,9 százalékra eshet a fogyasztói árindex – a konszenzus ennek ellentétére, fokozódó árnyomásra számít –, a világgazdaságban jelentkező extrém alacsony infláció ellenére Magyarországon nem merül fel deflációs kockázat.
