A maginfláció és az adószűrt mutató nem változott az előrejelzésekben, az idei éves fogyasztói árindex azonban hajszállal magasabb, 3,1 százalék lehet az egy hónappal ezelőtti, 3 százalékos összesítésnél.
Jövőre egyértelműen gyorsuló árindexre számítanak az elemzők: a 3,4 százalékot is elérheti a pénzromlás.
A fogyasztói árindex májusban érkezhetett idei mélypontjára, majd júniusban 3 százalék körülire emelkedhetett, ami elsősorban az üzemanyagok drágulásának és a bázishatásnak tudható be – értékelte a folyamatokat lapunknak Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője felhívta a figyelmet:
az üzemanyagárak a drágulás ellenére is lefelé húzzák a fogyasztói árindexet, a gyenge forintárfolyam és a vírushelyzet nyomán megnövekedő költségek viszont erősítik a pénzromlás ütemét.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott: a szolgáltatások inflációja az előző hónaphoz képest nulla körül alakulhatott, a szektor jelentős része árcsökkenéssel reagálhatott a vírushelyzetre, ezzel pedig visszatérésre biztatja a vásárlókat. Az élelmiszerek inflációja is csökkenhetett, miután helyreálltak az ellátási láncok. A szakértő az üzemanyagárak emelkedésének árszínvonal-felhajtó hatását hangsúlyozta, szerinte a fogyasztói árindex megugrásáért ez a termékkategória felelhet.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja!
