Michel bejelentette a megállapodást

Mark Rutte holland miniszterelnök azt mondta, hogy nem elégedetlen a megállapodással, de nem mondaná, hogy történelmi jelentőségű lenne. Üdvözölte, továbbá, hogy az elfogadott szövegbe

beépült a vészfékmechanizmus, amely bármely országot feljogosítja, hogy vitát kezdeményezzen az Európai Tanácsban, abban az esetben, ha meglátása szerint egy másik tagország nem a „megfelelő módon” hajtja végre az uniós források kiosztásához rendelt reformprogramokat.

A 2021-2027 közötti EU-s költségvetés keretösszege – Michel korábbi javaslatával megegyezően – 1074 milliárd euró maradt 2018-as árak mellett, a 750 milliárd eurós helyreállítási csomag szerkezetén és a kiadási célokhoz rendelt keretösszegeken jelentősen változtattak. Az alku értelmében

a 750 milliárd euróból nem 500 milliárd, hanem 390 milliárd eurót folyósítanak vissza nem térítendő támogatások formájában az uniós gazdaságok fellendítésére, 250 milliárd euró helyett pedig 360 milliárd eurót szánnak kedvezményes kamatozású hitelekre.

A koronavírus-járvány okozta válság utáni gazdasági helyreállítást és az ellenállóképesség erősítését segítő pénzügyi eszköz (RRF) keretösszegét 560 milliárdról 672,5 milliárd euróra emelte az Európai Tanács, miközben

Az elfogadott megállapodás megemelte a „takarékos négyeknek” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia – és Németországnak járó költségvetési visszatérítés összegét.

A csúcstalálkozó egyik legtöbb vitát kiváltó kérdésével, a ÚjNemzedékEU (NextGenerationEU) névre keresztelt helyreállítási alapból származó összegek elosztásával és ellenőrzésével kapcsolatban abban állapodtak meg az uniós vezetők, hogy az Európai Bizottságnak határozatot kell elfogadnia a vonatkozó célok „kielégítő teljesítésének értékeléséről és a kifizetések jóváhagyásáról”.

Amennyiben egy vagy több tagállam úgy ítéli meg, hogy súlyos eltérések mutatkoznak a meghatározott céloktól, kérhetik az Európai Tanács elnökét, hogy az ügyet utalja a tanács elé. Egy ilyen ügy megtárgyalása nem haladhatja meg a három hónapot.

A megállapodás az uniós pénzek kifizetésével összefüggő politikai feltételekkel összefüggésben „arányos intézkedések meghozatalát” helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.

A tanácsnak minősített többséggel jóváhagyott bármiféle eljárást objektív módon, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen, a tagállamok egyenlő bánásmódjának elvét tiszt

Törölték a jogállamiság kifejezést

Törölték a jogállamisági mechanizmusra vonatkozó szövegrészt az EU-csúcstalálkozón a záródokumentumból – írta blogjában kedd hajnalban a Politico című brüsszeli hírportál az Európai Tanács találkozóján született kompromisszumra utalva. Az uniós tagországok vezetői közötti megállapodás bejelentése előtt készült írás szerint a záródokumentum végleges változatában jelentősen tompították Charles Michel korábbi szövegjavaslatát, amely

azt mondta volna ki, hogy a jogállamiság sérelme esetén EU-s forrásokat lehet részben vagy teljesen megvonni tagállamoktól.

Az utolsó szövegváltozat csak cikkelyként megemlítve utal az uniós szerződésnek a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó részére, bár azt hozzáteszi: „az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát”.

EU-csúcs: megszületett a megállapodás Brüsszelben

Magyarország 3 milliárd euróval több pénzt kapott a tervezettnél.