Magyar gazdaság

Michel bejelentette a megállapodást

Kevesebb jut a tagországok szénmentes gazdaságra való átállását és a zöld beruházások felgyorsítását segítő keretbe is.

Az európai uniós tagállamok vezetői elfogadták az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a pénteken kezdődött uniós csúcstalálkozót követően, kedd hajnali Twitter-üzenetében.

Deal!

— Charles Michel (@eucopresident) July 21, 2020

„Sikerült, Európa egységes, Európa erős. Ez az egyezség sorsfordító az unió történelmében és elindít minket a jövőbe vezető úton is” – kezdte reggeli sajtótájékoztatóját a tanács elnöke.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
Fotó: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az unió bebizonyította, hogy képes időben, hatékonyan cselekedni, a végső megállapodás megérte a több mint 90 órányi nehéz tárgyalást. Hozzátette:

sajnálatos hogy néhány terület, mint például az egészségügy, nem kap annyi támogatást, mint eredetileg tervezték.

Kiemelte továbbá, hogy Európa a zöld célkitűzések és a digitalizáció fényében épül újjá.

„A tagállamok végre nem kormányközi megoldást választottak, hanem az Európai Bizottságot ruházták fel a helyreállítás végrehajtásával” – hangsúlyozta.

Az elfogadott megállapodásban a tagállami vezetők megtartották a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait, a helyreállítási csomag összegeit azonban csökkentették.

A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében 390 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, és a pénzpiacokról felvett 360 milliárd eurós kölcsön szerepel.

Orbán: megvédtük magunkat

Magyarországnak és Lengyelországnak nemcsak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie, hanem

megvédte nemzeti büszkeségét az európai uniós csúcson

mondta Orbán Viktor miniszterelnök a keretköltségvetésről és a gazdasági mentőcsomagról szóló négynapos tárgyalások után, kedden Brüsszelben.

Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az brüsszeli csúcstalálkozón
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor közölte: minden kísérletet, amely össze kívánt volna kapcsolni két rendkívül fontos kérdést, az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasították. A tanácskozás nemcsak fontos, hanem jó küzdelem volt Lengyelország oldalán – tette hozzá.

Azt kívánom minden magyarnak, soha ne legyen kevésbé sikeres reggelje, mint a mai

- tette hozzá a miniszterelnök.

Jön a vészfékmechanizmus

Emmanuel Macron francia elnök történelminek nevezte a kedd reggeli egyezséget, amelyet nehéz tanácskozások után sikerült elérnie a tagállami vezetőknek.

A megállapodásnak köszönhetően az unió közösen vesz fel kölcsönt, és közösen hajtja végre a helyreállítási tervet

- mondta.

Angela Merkel német kancellár a francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy „nem volt könnyű a sok különböző álláspontot összehangolni, de a lényeg hogy sikerült”. „Ez az egyezség is bizonyíték arra, hogy az unió határozottan kíván cselekedni” – hangsúlyozta.

Angela Merkel német kancellár
Fotó: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Mark Rutte holland miniszterelnök azt mondta, hogy nem elégedetlen a megállapodással, de nem mondaná, hogy történelmi jelentőségű lenne. Üdvözölte, továbbá, hogy az elfogadott szövegbe

beépült a vészfékmechanizmus, amely bármely országot feljogosítja, hogy vitát kezdeményezzen az Európai Tanácsban, abban az esetben, ha meglátása szerint egy másik tagország nem a „megfelelő módon” hajtja végre az uniós források kiosztásához rendelt reformprogramokat.

A 2021-2027 közötti EU-s költségvetés keretösszege – Michel korábbi javaslatával megegyezően – 1074 milliárd euró maradt 2018-as árak mellett, a 750 milliárd eurós helyreállítási csomag szerkezetén és a kiadási célokhoz rendelt keretösszegeken jelentősen változtattak. Az alku értelmében

a 750 milliárd euróból nem 500 milliárd, hanem 390 milliárd eurót folyósítanak vissza nem térítendő támogatások formájában az uniós gazdaságok fellendítésére, 250 milliárd euró helyett pedig 360 milliárd eurót szánnak kedvezményes kamatozású hitelekre.

A koronavírus-járvány okozta válság utáni gazdasági helyreállítást és az ellenállóképesség erősítését segítő pénzügyi eszköz (RRF) keretösszegét 560 milliárdról 672,5 milliárd euróra emelte az Európai Tanács, miközben

  • a vidékfejlesztési támogatásokra korában szánt 15 milliárd eurót a felére,
  • az egészségügyre szánt keretet pedig nullára csökkentette.
  • Jelentősen csökkentették a kutatási és innovációs, valamint a digitális átállást segítő programok számára elkülönített összegeket.
  • Kevesebb jut a tagországok szénmentes gazdaságra való átállását és a zöld beruházások felgyorsítását segítő keretbe is.
  • A hosszú távú költségvetés és a helyreállítási alap 30 százalékát azonban az éghajlatváltozással összefüggő fellépésekre kell fordítani.
  • Az elfogadott megállapodás megemelte a „takarékos négyeknek” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia – és Németországnak járó költségvetési visszatérítés összegét.

    A csúcstalálkozó egyik legtöbb vitát kiváltó kérdésével, a ÚjNemzedékEU (NextGenerationEU) névre keresztelt helyreállítási alapból származó összegek elosztásával és ellenőrzésével kapcsolatban abban állapodtak meg az uniós vezetők, hogy az Európai Bizottságnak határozatot kell elfogadnia a vonatkozó célok „kielégítő teljesítésének értékeléséről és a kifizetések jóváhagyásáról”.

    Amennyiben egy vagy több tagállam úgy ítéli meg, hogy súlyos eltérések mutatkoznak a meghatározott céloktól, kérhetik az Európai Tanács elnökét, hogy az ügyet utalja a tanács elé. Egy ilyen ügy megtárgyalása nem haladhatja meg a három hónapot.

    A megállapodás az kifizetésével összefüggő politikai feltételekkel összefüggésben „arányos intézkedések meghozatalát” helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.

    A tanácsnak minősített többséggel jóváhagyott bármiféle eljárást objektív módon, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen, a tagállamok egyenlő bánásmódjának elvét tiszt

    Törölték a jogállamiság kifejezést

    Törölték a jogállamisági mechanizmusra vonatkozó szövegrészt az EU-csúcstalálkozón a záródokumentumból – írta blogjában kedd hajnalban a Politico című brüsszeli hírportál az Európai Tanács találkozóján született kompromisszumra utalva. Az uniós tagországok vezetői közötti megállapodás bejelentése előtt készült írás szerint a záródokumentum végleges változatában jelentősen tompították Charles Michel korábbi szövegjavaslatát, amely

    azt mondta volna ki, hogy a jogállamiság sérelme esetén EU-s forrásokat lehet részben vagy teljesen megvonni tagállamoktól.

    Az utolsó szövegváltozat csak cikkelyként megemlítve utal az uniós szerződésnek a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó részére, bár azt hozzáteszi: „az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát”.

     

    EU-csúcs: megszületett a megállapodás Brüsszelben

    Magyarország 3 milliárd euróval több pénzt kapott a tervezettnél.

     

    Chalres Michel Európai Unió keretköltségvetés
    Kapcsolódó cikkek