Pluszpénzeket hozott el Brüsszelből Magyarország
VG-összefoglaló | Magyarországnak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 2021–2027 közötti keretköltségvetésről és a koronavírus-válság miatti gazdasági helyreállítási csomagról szóló négynapos tárgyalások után Brüsszelben. A Lengyelország brüsszeli uniós nagykövetségén Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta, hogy minden kísérletet, amely össze kívánt volna kapcsolni két rendkívül fontos kérdést, az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikeresen visszautasítottak, és ezzel összefüggésben egy teljesen új mechanizmus létrehozását szorgalmazták. Magyarország álláspontja szerint a két témát külön kell kezelni, és ezt sikerült elérni a megbeszélések folyamán.
Az elért sikerek közül Orbán Viktor kiemelte a nyugat-balkáni régió uniós integrációjára és a bővítésre szánt támogatások mértékét. Hangsúlyozta, hogy a még megoldásra váró pontok újra az uniós tanács asztalára kerülnek. A legelmaradottabb régióknak járó uniós pénzekkel kapcsolatban a miniszterelnök úgy értékelt: Magyarország abban hisz, hogy a munka a siker kulcsa. A miniszterelnök mintegy 3 milliárd euróval (a tegnapi árfolyamon ez 1053 milliárd forint) több felzárkóztatási támogatást harcolt ki Magyarországnak. Így a Portfolio írása szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDA), a Kohéziós Alapból (KA) és az Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) érkező forrás 20,2 milliárd euró lehet, holott korábban ezt 17,2 milliárd euróra tervezték. „Az uniós pénzek csak a magyarok odaadása és munkája révén működnek. Ez a garancia arra, hogy nagyon boldog hét év elé nézünk. Azt kívánom minden magyarnak, soha ne legyen kevésbé sikeres reggelje” – értékelt a kormányfő.
Ami a helyreállítási alapot, az RFF-et (Resources for the Future) illeti, a magyar fél végig kitartott azon álláspontja mellett, miszerint nem hajlandó elfogadni, hogy a szegény, de jól működő országok kárára finanszírozza Brüsszel a gazdag, de elhibázott gazdaságpolitikát követő államokat. A következő hét év pénzügyi kereteit meghatározó MFF (Multiannual Financial
Framework) terén pedig mindenképpen a kohéziós források csökkentése ellen szólt, hogy az Európai Unió húsz legszegényebb régiója közül négy Magyarországon van, azaz van még hová felzárkózni. Több gazdaságpolitikai döntéshozó és fejlesztéspolitikai szakértő is egyetért abban, hogy a 2021–2027-es
uniós forráskeretből és a magyar gazdaság teljesítőképessége révén akkora ugrást érhet el az ország a következő hét évben, amekkorára korábban még nem volt példa.
