Az erősen megosztó elnökválasztási kampányt követően a piacok egyelőre megnyugodtak, hogy a lengyeleknél alapvetően minden marad a régiben, mert az alacsony iskolázottságú, idős, kistelepülési választókra támaszkodva Andrzej Duda, a kormánypárt (PiS) jelöltje nyerte a választást, igaz, alig 2 százalékkal. Aggodalomra adhat okot azonban, hogy a győzelmi mámorban Zbigniew Ziobro igazságügy-miniszter már a választás estéjén bejelentette, folytatják a megkezdett igazságügyi reformot. Ez már csak azért is elbizonytalanító, mert az EU ezt a reformot határozottan ellenzi, így ugyanis politikai ellenőrzés alá kerülhet az igazságszolgáltatás. Az Európai Parlament korábban emiatt indította meg – elsőként az unióban – a hetes cikkely szerinti eljárást Varsóval szemben. Az EU-s források kifizetésének jogállamisághoz kötése szintén hordoz gazdasági kockázatokat, főként úgy, hogy a következő költségvetési uniós ciklusban várhatóan eleve 20 százalékkal kevesebb forráshoz jutnak majd.
Fotó: Stringer / Anadolu Agency / AFP
A gazdaság azonban látszólag jó pozícióból vág neki a következő költségvetési időszaknak. Stabilitását bizonyítja, hogy a 2008-as világválság idején csak a lengyelek nem süllyedtek recesszióba.
A koronavírus-járvány gazdasági rombolásának is ellenállnak: a GDP-arányos államadósság továbbra is a jól kezelhető 50 százalék körüli szinten áll, és széles a költségvetés mozgástere. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén ugyan 4,6 százalékos GDP-csökkenés várható, jövőre azonban már 4,3 százalékos növekedés jöhet. Az éves inflációt 2,7 százalékra várják, míg a válságkezelő intézkedések 6 százalékra növelik a GDP-arányos deficitet. A Standard & Poor’s, a Fitch Ratings és a Moody’s is az évek óta stabil kilátások mellett A és A2-n tartja Lengyelország hitelbesorolását.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
